Edzőmeccs suttyomban...

2013.08.15 05:22

Ahogy a tegnapi cikkben említettük, fél 6-os kezdéssel lejátszottuk első (!) és egyben utolsó edzőmeccsünket a Petében, ez amolyan ad hoc-szervezésű találkozó volt. Ellenfélnek a Bükkábrányt sikerült megnyerni, az ábrányiak az előző bajnokságban (Vincze Richárd, mostani pályaedzőnk vezérletével) az NB III. Mátra-csoportjában a 11. helyet szerezték meg, így idén a Megye I.-ben indulnak.

Mi a Tarr – Nagy P., Treznai, Komlósi, Czető – Illés – Kovács P., Molnár – Nyitrai, Szabó V., Salvador összeállításban kezdtünk, és az első félidőben egyértelműen uraltuk a meccset. Volt sok szépen felépített akciónk, szembetűnő volt, hogy az utóbbi években (sajnos) megszokott „felíveljük a labdát a centernek, hátha lesz valami” támadások helyett, ezúttal a labdát szépen járatva, formás akciók indítására is képes csapatunk. Tarr Tibi akár szotyizhatott volna is az első félidőben, hiszen az ábárnyiak a lehető legritkább esetben lépték át a felezővonalat, általában két szélső védőnk, Nagy Peti és Czető Márk is az ellenfél térfelén igyekezett részt venni a támadások felépítésében. Treznai és Komlósi dolga ezúttal leginkább a lecsorgó, vagy előre vágott labdák semlegesítése volt, megoldották. Illés Ricsi nem hiába nyilatkozta, hogy nagy munkabírású, alapvetően védekező szerepkörét ezúttal megtoldotta szervező elemekkel is, Kokó kicsit mintha halványabb lett volna, de akadt pár olyan megmozdulása is, indítása, szerelése, amiért igazán megkedveltük az évek során a játékost. Molnár Gabika rengeteget lépett vissza labdáért, látszott rajta, hogy akkor van igazán elemében, ha nála van a labda, volt pár ügyes betörése, ügyesen mozgatta a támadásokat, úgy érzem, sok kellemes percet fog ebben az idényben okozni a barcikai publikumnak. Ez a Nyitrai már egy másik Nyitrai! Nagy sebességgel, és nagyon agresszívan húzta meg a jobb szélt, legtöbb akciónk is ezen az oldalon futott, szinte mindig jó választást hozott, húzóember lehet csapatunkban. Salvador viszonylag kevés labdát kapott, és általában bal oldali beadásai sem voltak az igaziak, na de ez egy új szerepkör, ahhoz képest, hogy egy fabatkát sem adtam volna azért, hogy az „öreg” Salvát balszélsőként látjuk viszont idén, nem játszotta rosszul szerepét. Na és, egy hamisítatlan salvadoros gólt lőtt. Szabó Viktor agilis volt, bár a gólszerzés ezúttal nem sikerült, termetét kevésszer tudta kihasználni, az viszont látszott, hogy technikás támadó.

Hogy a két gólunkról is szóljak: sokáig nem sikerült a kapuba találnunk, majd a félidő vége felé Szabó Viktor előtt adódott helyzet a 16-oson belül, ő a helyet kereste a kapura lövéshez, majd lőtt, a kapusról kipattanó labdát Nyitrai éles szögből, a jobb oldalról a kapu jobb oldalába bombázta. A lefújás előtt még Salvadort is ünnepelhették a társak: jó indítás után a bal szélről a 16-osig futott a támadó és a kapust átemelve szerezte meg második gólunkat. Gyönyörű találat volt!

A második félidőben teljes sorcsere következett, nem mindenkit tudtunk beazonosítani, ki jött be, mert rengeteg fiatal került pályára. Az biztos, hogy a kapuban Tóth Andrist láthattuk, a védelemben ott volt Nyisa, Menyhért és Horváth Szabolcs, középpályán Kovács Bence, Halász Bálint, Kleiber, Kádas és David Casado. 5-ös számmal pályára lépett egy „újonc” is, egyelőre a nevét nem sikerült megtudni, annyit tudunk róla, hogy 1994-es születésű, a keresztneve Tibor, és legutóbb talán Kozármislenyben játszott. Visszatérünk a témára. Tetszett Kleiber harcos, erőszakos szélsőjátéka (a második félidőben is a jobb oldalunkon futottak inkább a támadások), Kovács Bence is ügyesen szervezett, Kádas is lelkesen vetette magát a küzdelembe, de ezúttal nem a „bőcsi formáját” hozta. Az újonnan pályára lépett csapat nem rúgott gólt a második félidőben (Kleiber gólját – szerintünk tévesen – nem adta meg az ad hoc-játékvezető), viszont kapott kettőt. Egy bal oldali beadás után a bükkábrányi támadó szinte a kapu torkából, védőink bámészkodása mellett fejelte az elsőt, a második viszont alighanem a bükkábrányi középpályás élete gólja volt. Balszélről, erősen, és precízen, Tóth Andris felett átívelve szerezte a találatot. Szépségdíjas gól volt. Fiatal kapusunk kivédett még egy könnyű síppal befújt 11-est, más egyéb nem nagyon történt a félidőben. Ezt a csapatot nem biztos, hogy ki merném engedni a Tárkány ellen… Na de a kezdő (talán Nyisával kiegészülve) az első félidőben játszott, ott már kezdett összeállni a játék.

Még annyit hozzátennék, és igazán kíváncsi lennék az illetékesek véleményére, hogy miért is nem játszottunk hazai pályán a felkészülési szezonban. Mi azt a választ ismerjük, hogy felújítják a centerpálya kapuk előtti gyepszőnyegét. Nos, a két kapu előtere konkrétan köpedelem, ahogy kinéz, fű egy szál se, esős időszakban ott egy hatalmas sártengerben kell majd lavíroznia a portásnak. És mindkét kapu előtt ilyen. A műfüves viszont gyönyörű lett, meg kell hagyni…

Hajrá Barcika!