No Respect!!!
A Nyíregyházát különösebben nem kell senkinek bemutatni. Az ősszel a bajnokság mellett a Magyar Kupában is találkoztunk velük, és a két meccsnek ugyanaz volt a tanulsága: hiába játszunk jobban, csak a szabolcsiak nyerhetnek. A bajnokin a 82. percig vezettünk Salvador találatával, aztán a végén mégis a piros-kékek örülhettek a három pontnak. A kupameccsen aztán kapott 2 büntetőt a Szpari, mi már csak szépíteni tudtunk a kiesés fájó bizonyosságán Luiz góljával. A mérkőzés emlékezetes marad még George szemet kápráztató tizenegyeséről is, Balogh kapus valószínűleg azóta is röhög a tojógalamb-módra totyogó kameruni futballistán.
Most kezdenek élesebbre fordulni a dolgok, lassan eljön annak az ideje, amikor mindenki számolgat, ki megy a levesbe, és jövőre ki megy - mondjuk - Siófokra, ahol a bajnoki után kiáztathatja izzadt valagát az Aranyparton. Persze, mi is ebben reménykedünk, és most már tényleg ideje lesz tenni is érte, mert még az is előfordulhat, hogy - ahogy a bajnokság elérkezik lassan a finisébe - hirtelen lesznek táltoslóként száguldó, Főnix-madárként feltámadó csapatok, és lesznek ólomlábú, "I don't give a shit"-szinten futballozó alakzatok.
A Nyíregyháza ebben a pillanatban a nyolcadik helyet foglalja el a tabellán, amely olyan szédületes gyorsasággal változik, mint a közízlés. Tényleg paródia ez a bajnokság, ahol olyan dolgok történnek meg egy év alatt, hogy egy csapat úgy dönt, ezt a meccset inkább kihagyná (Újpest-Cegléd), van, akit 2 ponttal "leminősítenek" (Cegléd), van, akit ugyanezért felmentenek (Putnok), ahol még néha a saját csapat drukkerei sem igen tudják, mikor van bepótolva a halasztott meccs, és éppen hol. A legdurvább mégis a váci eset, valamint a tartalékcsapatok szereplése. A váciak "ügyesen" kiálltak az Orosháza ellen, így a szankció csak az lehetett, hogy ezév június 30-ig kizárták őket a második vonalból. Mivel a meccsek 50%-át, plusz 1-et lejátszottak. Szerencsétlen orosházaiak rághatják a kefét, mert igaz, hogy nyertek a csupasportszerűség váciak ellen, de csak 1-0-ra, míg a többi csapatnak 3-0-al írták jóvá az elmaradt Vác elleni meccseiket. Maradtak az őszi eredményeik is ennek megfelelően, úgy látszik, tök mindegy, hogy idegenben, vagy otthon kellett megküzdeni az ősszel igen lelkes csapattal, vagy a bajnokság melyik szakaszában. Ugyancsak komolytalan, hogy a tartalékcsapatok már a bajnokság kezdetekor kiesők voltak, így aztán ha van kedvük játszani, megcibálnak egy-két bajszot, ha nincs, nem. Ha éppen olyanjuk van, tele rakják a kezdőt visszajátszókkal, ha nincs olyanjuk, játszik a fél U19. Na mindegy, vissza a témához...
Szóval a Nyíregy jelen pillanatban a nyolcadik, nyolcszor hagyták el győztesen a pályát, négyszer remiztek, kilencszer viszont alulmaradtak. A gólkülönbségük 24-29, ami elég szégyenteljes. 22 gólt még a váciak is rúgtak 16 meccsen. Ezzel a Nyíregyházáé a második leggólképtelenebb támadó alakzat. 29 gólnál viszont csak 3 csapat szedett be kevesebbet (igaz, ugyanennyit még 2), így a védekezésük viszonylag stabilnak mondható. Ősz végén a 6. hellyel fordult a Nyíregy, és ez nem volt elég a vezetőségnek (de gondolom, a nagy számú szurkolósereg is háborgott becsületesen), így kinyitották a kincsesládika lakatját, és jól bevásároltak. Persze, ahhoz, hogy ne legyen 40 fős keretük, "aprítani" is kellett, így az őszi keretből kikerült Montvai (Jászapáti), Kovács (Kecskemét), Mészáros (Sopron), Petneházi (Mezőkövesd), Simon (Répcelak), Sánta (Cigánd), Kristófi (Nyírbátor) és Sipos, aki szabadlistára került. Dáriusz kincsére azért volt szükség, hogy sokszoros válogatott játékosokat vásároljanak. Így érkezett a télen Bodnár Boci (46-szoros válogatott), Korolovszky (6-szoros válogatott), Bárányos (6-szoros válogatott). Emellé jött még Varga Sopronból, Bajzát Pécsről, Katona Kaposvárról, El Maestro, aki már a Valencia és a Schalke ifjúsági csapatában is kergette a bőrt, Ovsienko kapus, aki a Metalist Kharkivban is védett korábban, Djurovic, U19-es montenegrói válogatott védő, Patály Nagyecsedről és a szerb Nikolic. Ha ezt a névsort nézzük, akár meg is állhatna bennünk az ütő, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy Komlósi Ádi, vagy Kiprich Dani lehidalna Bajzát előtt, vagy hogy David - csupán tiszteletből - ne bőrözné be Bodnár urat, pusztán, mert éppen arra jár. Nem, ne legyünk megilletődve! A nyíregyházi csapat - nagyjából ezekkel az úriemberekkel a soraiban - tavasszal csupán kétszer győzött, ugyanakkor négyszer vesztesen hagyta el a pályát. Az első tavaszi fordulóban még mindenki azt hitte, hogy a Nyíregyháza diadalmenetéről fog szólni a 2013-as év első fele, az Üllői úton nyertek 3-1-re, Bajzát rögtön egy mesterhármassal mutatkozott be új csapatában. Megverték még otthon a tavasszal semmit nem mutató Békéscsabát 2-1-re, de hogy kicsit a férfi nemi szerv másik oldalára is átmerészkedjenek, kikaptak az Újpest B-től, a Kövesdtől, a Vasastól, és kedden a Szolnoktól is, meglehetősen simán. Mindenki ismeri a mondást, hogy 11 jó játékos még nem alkot jó csapatot. Ehhez én még hozzátenném, hogy a múltból nem lehet megélni, egy fecske nem csinál nyarat (Bajzát), meg még - ha akartok - több elmés magyar szólást is. Hogy Bajzát 5 gólos tavasszal? Vólent már négyet hajintott, nem beszélve a 3 gólos, és 4 gólpasszos Davidról. Salvador a mi "öregünk", de rajta soha nem azt látni, hogy csak a mezt viszi fel a pályára, ha bekerül, minden porcikájával gólra tör. Szóval, ne ijedjünk meg a levitézlett "sztároktól"! Ne ijedjünk meg a tévékameráktól, és a várhatóan szép számú ellendrukkertől sem!
Balogh kapus alap a Nyíregyházában, a Hearts-ot, Skóciát is megjárt hálóőr nem adja a mezét egyhamar az U17-es válogatott Hrabinának. Bodnár jobbhátvédben tuti, középen - ha Ambrusz nem épült még fel - a montenegrói Djurovic, és a mindössze 20 éves Dajka szerepelhet, a bal oldalon Ur, vagy Varga, de szerintem inkább az előbbi. A középpályán az "ősnyíregyházi" Minczér tutifix, Pákoliczot és Davidovot tippelem még, plusz a visszavont Csorbát. Bárányos csonthártya sérülést szenvedett Szolnokon, így őt a legnagyobb valószínűség szerint kipipálhatjuk, helyette lehet még a fiatal El Maestro. Nem lennék meglepve, ha nem a klasszikus 4-4-2-vel állna fel a szabolcsi gárda, a Csaba ellen is Csorba játszott secondary strikert, ebben az esetben lehet a középső harmadban Davidov is, Bajzát helye a kapunk előtt nem lehet kétséges.
Pénteki ellenfelünk a megszerzett 28 pontjából 21-et hazai környezetben "zsákolt be", csupán a matyók tudták őket térdre kényszeríteni múlt hónapban, de ők mindjárt egy hármas kolbásszal kedveskedtek a vendéglátóknak. Mindössze kétszer voltak arra képesek, hogy góltól óvják meg kapujukat, igaz, mindkétszer odahaza. Figyelmeztető, hogy abban jók, amiben mi rosszak, nevezetesen, ahogy telik az idő a mérkőzésből, úgy lesznek egyre eredményesebbek (csak szólok, hogy ezt már a Szolnok meccs előtt is elugattam...). Míg az első 15 percben csupán az összes játékidő 4%-án rúgtak gólt, úgy - negyedóránként előre haladva - ez az arány 8-8-13-26-39%-ra nő. Tehát az utolsó negyedórában brutálisan erős a piros-kék gárda. Ha megint összeroppanunk a hajrára, megnézhetjük magunkat!
A találkozót Varga László sporttárs vezeti. Hogy ki az a Varga László? Nos, 44 éves játékvezető, mestersége címere, hogy ő vezette (el) Szolnokon az őszi meccsünket. Hornyák Marci biztos emlékszik még Mile köpetének arcán fröccsenésére, és hogy ezért neki kellett piros lappal bűnhődnie. Hab volt a tortán az utolsó másodpercben megadott 11-es a hazaiaknak, na de, nem részletezném tovább Varga spori "érdemeit". Azóta már ő fújt a hazai, Balmaz elleni meccsünkön is, azt szimplán magunknak köszönhetjük. A holnapi sípos 1 Magyar Kupa meccset, valamint összesen 8 NB 2-es találkozót dirigált (6 keleti, 2 nyugati), kicsivel több, mint 4 sárga az átlaga, az egyetlen pirosat szegény Hornyák kapta, ahogy az egyetlen büntetőt is pont ellenünk fújta be a szerencsétlen "fiatalember".
Nálunk minden rendben, csak éppen "elfogyott" a középpályánk. Kokó legalább 6 hétre kidőlt bordatörés miatt, Titi sárga lapjai miatt eltiltását tölti, Halgas és Nyitrai maródi. Messi a hírek szerint nem szereti a barcikai, ózondús levegőt, így a keret közelében sincsen. Marad így nekünk a középpályára Fehér Balu, Jeremiás, Nagy Krisz, Bogáti, Horváth Benő és a valószínűleg felépült Maicon. Na, most légy okos, Kiprich Jóska! Ebből kinézhet egy Nagy-Fehér-Maicon-Jeremiás, vagy egy Jeremiás-Fehér-Maicon-Bogáti kezdő, de az is lehet, hogy Nyisa, vagy a kis Kipu a középpályán kezd. Én - a racionalitást figyelembe véve - azt hiszem, ebből Jeremiás-Fehér-Maicon-Bogáti kezdő középpályás négyes lesz. A védősorba visszatérhet Komlósi, a többi stabil. Elől Vólent és David helyét - azt hiszem - senki nem kérdőjelezi meg, Salvadort jó lenne hozni, ha említetteknél fogy a szufla. Póser Dani nagy sanszot kapott arra, hogy megmutassa, nagyszerű kapust sikerült szerződtetnünk, mikor védené be magát a csapatba, ha nem a tévé nyilvánossága előtt?
Kishitűségre semmi ok. Nekünk holnap nincs veszítenivalónk. Ha egy pontot szerzünk, már az is siker lehet. Három csapatot kell megelőznünk a tarcsikon kívül, ez lehet a Putnok, a Szeged, a Balmaz, az Orosháza, a Cegléd, a Szolnok nem hiszem. A Szeged valószínűleg megfázik Szolnokon, a Honvéd jó lehet egy ikszre Putnokon, a Fradi bizonyíthat otthon az Orosháza ellen, a Kövesd bedarálhatja otthon a Balmazt is. A Cegléd valószínűleg legyűri otthon a kislokit, de drukkolunk a kiskondának, hogy ponttal távozzanak a "talpig úriember" ceglédiektől.
Amit már tudunk: van egy többre hivatott keretünk, aki képes lehet bárkivel meccsben lenni. Az első félidőben általában sokkal kezdeményezőbbek vagyunk, a másodikban leeresztünk, mint a napon felejtett Csepel bicikli. Amit még nem tudunk: képes-e ez a csapat átlépni a saját árnyékát, és fel tudja-e tenni a pontot az i-betűre? A tévében bárki megnézheti. Lehet, hogy a kamera torzít, de az igazi szurkoló szeme mindig azt látja, ami történik. A városért is játszotok holnap, fiúk!