A nap, amikor 11 (14) kék-sárga vegyész rituális erőszakot követett el a veresegyházi asszonykóruson...

2013.11.03 16:06

Ez már igen! Legszebb álmainkban körülbelül erre az eredményre gondoltunk, de az is könnyen megeshet, hogy ilyen brutális helybenhagyásról senki még csak álmaiban sem fantáziált. Tudtuk, hogy soros ellenfelünk pocsék formában van, azt is tudtuk, hogy ha egyszer nálunk minden klappol, (gyorsan elkapjuk a fonalat, van kedve futballozni a játékosoknak) valaki nagyon beleszalad a késbe, nos, ebben a bajnokságban először (!) a Pest megyeieknek jutott a hímtag rosszabbik felén való helyezkedés lehetősége.

Ne fukarkodjunk a jelzőkkel, ha csapatunk támadógépezetét dicsérjük, hiszen ezúttal sem lépett pályára Szabó Viktor és Salvador úr, akik vélhetően makulátlan egészségi állapotuk megléte esetén ott pacsiznak a kezdésnél, ennek ellenére úgy rohantuk le Veresegyházát, mintha az életünk múlna rajta. Kijárt már Davidnak a gólágyú, jót tett – minden bizonnyal – Nyitrainak és főleg Molnárnak a gólszerzés, Kész Tibi és Kádas gólja (ez utóbbi két gólpasszt is adott a padról beszállva – ne felejtsük el!) pedig hátha üzen a ceremóniamesternek, hogy a megszokott kezdőn kívül is van élet.

Erre utaltam a felvezetőben, hogy a Jászapáti ellen meg lehetne húzni azt, hogy a padon kissé elgémberedett tagokat is mozgassuk meg, hátha új vért, új impulzusokat adnak a csapatnak, nos, ha kicsit a kényszerűség, illetve a nagy fölény hozta is, ez már a mai meccsen is bejött.

Nem hiszem, hogy a védősorunknak túl nagy feladatot jelentett volna a veresegyházi könnyűlovasság, mindenesetre újabb meccset hoztunk le kapott gól nélkül, és ez nagyon is megsüvegelendő.

Korábban tárgyaltunk már róla, hogy egyes rosszabb eredmények magukkal hozhatják azt a – cseppet sem jó – mögöttes tartalmat, hogy nem tartanak eléggé tőlünk az ellenfelek egy-egy meccs előtt. Nos, az ilyen eredmények azok, amik egy ellenünk készülő csapat önbizalmát hajlamosak tökéletesen taccsra vágni, nagyon kíváncsi leszek, mit nyilatkoznak a héten a Jászapáti futballistái.

Totális erődemonstráció! Erre volt most mindenkinek szüksége! Játékosnak és szurkolónak egyaránt. Ennek a győzelemnek fel kell szabadítania a görcsöket, és elő kell hoznia futballistáinkból a jó értelemben vett vagányságot, csibészséget. Sajnos országunkban sokszor összekeverik a magabiztosságot a nagyképűséggel, mi ne tegyük ezt. Legyünk nagyon magabiztosak, de kellően alázatosak a következő meccseken is, hiszen ez az eredmény is bebizonyította, amit már a bajnokság kezdete óta mondunk: ha ez a csapat igazán megindul, nincsen a vetélytársak között olyan, aki képes lenne megállítani!

Büszkék vagyunk rátok, Srácok! Nagyszerű érzés ma barcikai szurkolónak lenni!

Hajrá Barcika!