10 gól a megyének...

A lehető leglogikusabb megoldás volt, hogy a Bükkábrány csapata ellen léptek pályára a fiatalok és a tartalékok, hiszen velük már játszottunk, ráadásul a Felsőzsolca – őszi szezonbeli helyezését tekintve – komolyabb ellenfélnek is tűnt. Persze, ez azt is jelentette, hogy aki a 4-es meccsre kilátogatott, nem biztos, hogy megvárta a „nagyokat” is, de panaszra nincs túl sok okunk – elég sokan maradtak a „főmeccsre” is.

Őszintén szólva fogalmam sincs, az ábrányiak hasonló sorral álltak-e fel, mint két hete, de – habár voltak ismerős arcok – mintha nem ugyanazt a csapatot láttuk volna – a játék képét tekintve. Míg a múltkoriban agresszívak voltak, gyorsak, kiválóan meg tudták időnként húzni a széleket, most az U21-ünk mért rájuk jelentős csapást úgy, hogy csak a gólkülönbség volt kérdéses. A védelmünk kifejezetten magabiztosnak tűnt még úgy is, hogy ezúttal Kazvinszkit vezényelte a mester a védősorba, a két Márk, Czető és Hallgató pedig a védelem tengelyében állították meg tanárian a meglehetősen gyengécske ábrányi támadás-kezdeményeket. Kicsit elgondolkodtató, hogy Czetőt rendre a B-csapatban láthatjuk annak ellenére, hogy a szezon második felében igencsak biztatóan futballozott balbunkóban. Hallgató játéka nekem továbbra is kellemes meglepetés, magabiztos, kemény, a jövő egyik nagy ígérete lehet. A másik szélsővédő poszton Rácz Mátét láthattuk, aki nem nagyon figyelte az U21 őszi teljesítményét, Máté a 15-ből 12 meccsen pályára lépett a 21 éven aluliaknál csapatunkban. A középpálya „belsejében” a most egy kicsit összeszedettebb Kovács Bencét és a továbbra is ígéretesnek tűnő Halászt láthattuk, kár, hogy Bálint hatalmas lökete nem akadt be. A múltkor a fórumban megkaptam, hogy mit akarok én Süttőtől jobbszellőben, nos, azt hiszem, ezt a kérdést eldöntöttnek tekinthetjük, mert habár az első – egyébként gyönyörű – csavarintást bal lábbal végezte el Attila, viszont másik két gólját jobb lábbal szerezte. Vita lezárva. Pokó irányítóként nagyon jól szolgálta ki mind Sütit, mind a bal szélen futkosó Kádast, a koncentrált támadásbefejezésekért Istvánt is meg kell dicsérjük. Ternyik Máté kicsit eltűnt a védelem szorításában (ősszel egyébként: 14 meccs, 5 gól az U21-ben), a helyére érkező Horváth Szilárddal nagyjából ugyanez volt a helyzet (13 meccs, 3 gól). Nem tudom, Dávid Feri megsérült-e esetleg, de az ő gólérzékenységével akár nagyobb különbségű győzelmet is arathattunk volna. Summa summarum: ez egy nagyon ígéretes csapat, tele nagyon is használható játékosokkal, persze, legyen türelmünk kivárni, amíg eljön az ő idejük. Czető alap a felnőtteknél, de azt hiszem, Kádas, Süttő és Halász bevethető a padról, ha jól alakul az eredmény, hadd szokják! Kovács Bence számomra továbbra is rejtély, mert ennél ő sokkal többet tud. Még annyit az első meccs kapcsán, hogy a második félidőben Nótás Attilát láthattuk a kapuban, a 19 éves hálóőr Egerből érkezett a nyáron a Felsőtárkányba, korábban megfordult a Loki, a Diósgyőr és a Léta korosztályos csapatában is. Egyébként négy meccsen őrizte a tárkányiak kapuját ősszel, köztük az ellenünk megvívott első meccsen is, 8 gólt kapott. Sok munkája tegnap nem akadt, de a meccs végén védett egy hatalmasat, ha ezt tudja a srác, akkor jó helyettese lehetne Ádámnak, amíg Tarr Tibi felépülésére várunk. Egyébként innen is gyors gyógyulást kiváló kapusunknak, már csak azért is, mert amit eddig láttunk tőle a téli felkészülés során az egész parádés volt, és nyugalom töltött el minket, ha a kapusposztra gondoltunk.

A második meccsen tudvalévő volt, hogy Molnár, Komlósi és Szabó Viki nem lép pályára (közben Kész sem tudta vállalni a játékot), és itt álljunk is meg egy kicsit. Ha jól belegondolunk, tulajdonképpen a három csapatrész legstabilabb emberei nélkül játszottunk, hiszen Komlósi kirobbanthatatlan a védelem tengelyéből alapesetben, Molnár nélkül kicsit döglődött mindig a középpályánk, Szabó viszont első számú csatárként szerepelt az őszi szezonban, amíg nem ütötte bele az orrát ellenfelébe. Molnár hiányában mostanában mindig az a kérdés, Krajnc mennyire képes pótolni, ez már csak azért is nagy talány, mert a porcelánlábú Gabikára nem biztos, hogy a szezon teljes hosszában számíthatunk. A lehető legrosszabb konstrukció ez: játékstílusa miatt (benyargalássza tulajdonképpen az egész pályát, hajlamos egy az egyben megpróbálni) előszeretettel faragják az ellenfél játékosai a fiatal irányítót, emellé meglehetősen sérülékeny. Tudjuk, hogy Krajnc Balázs válla egy „időzített bomba”, mindkettőjük sérülése esetén muszáj lenne Kovács Bencére nagyobb feladatot bízni, a mostanában bemutatott játéka viszont nem biztos, hogy alkalmassá teszi erre a szerepre. Marad még Halász, de ő inkább a védelem előtt hatékony. Mi mindenesetre fohászkodunk az Úrhoz, hogy Molnár végig tudja játszani a szezont, reméljük, hogy sikerült megtalálni rejtélyes sérüléseinek igazi okát, és a háta kezelése megoldja a problémákat. Ha egyébként mindenki egészséges, még az is lehet, hogy Krajncot és Molnárt egyszerre is tudjuk szerepeltetni, tudunk róla, hogy tervben van Gabika esetleg centerként vagy balszellőként való kipróbálása is, mindenesetre ehhez gyors gyógyulás kellene, mert nem lesz idő a próbálgatásra.

A megszokott Nyisa-Menyhért középső tengely mellett ezúttal balhátvédben láthattuk Nagy Petit, a jobbon pedig Treznait, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy egy-két kivételtől eltekintve professzionálisan oldották meg feladatukat. Kovács Peti játszott a védelem előtt, tőle kicsit előrébb Illés, illetve Krjanc próbálta meg helyzetbe hozni a támadófeladatokkal megbízott játékosokat. Azt, hogy ezt milyen szinten sikerült, azt hiszem, az eredmény is mutatja, mert nagyjából kijelenthető, hogy a középpályán nyertük meg a meccset. Balázs komoly segítség lehet a tavaszi menetelésben, mert szédületesen jó labdákat képes adni, nagy részét álló helyzetből, no igen, az ő játékstílusa nem olyan, mint Gabikáé, viszont képes kulcspasszokat adni, akár hosszú labdákkal is, ez viszont kicsit hiányzott őszi játékunkból. Említettük, hogy erre nagyjából csak Illés volt képes a bajnokikon, neki viszont kevésbé ez a feladatköre. Nagyon szívesen megnéznénk már, mire képes a Krajnc-Molnár kettős együtt a középpályán.

Nyitrai játékát felesleges ecsetelni, ugyanazt hozta, amit az ősszel megszokhattunk, gyors volt, hatékonyan húzta meg a jobbszélt, ebben az osztályban a legjobb jobbszellők közé tartozik, kihagyhatatlan. A pótlása már más kérdés, mert ne feledjük, hogy volt nekünk azért egy Kleiber-ünk a padon ősszel, de szerintem ha Süttő bevetésre kerül, nem fog zavarba jönni. Egyébként a próbálgatott Kovács Szilárdnak is inkább jobbszélső a posztja, annak ellenére, hogy mi a balszélen foglalkoztatjuk. Nem vagyok benne biztos továbbra sem, hogy nagy szükségünk lenne rá, habár kiharcolt egy tizit, de ha csak Nyitraival is hasonlítjuk össze, meglehetősen bátortalannak tűnt, kevésszer tudott jól résztvenni az összjátékban. Ennyire talán még Kádas is hatékony.

Olasz harmadik meccsén a második gólját szerezte, ez talán biztató lehet, de én továbbra is azt mondom, hogy egy mozgékonyabb, mindenhol ott lévő „apróságra” lenne inkább szükségünk Szabó mellett csatárpozícióban, mert az szinte elképzelhetetlen, hogy egyszerre legyenek a pályán. Esetleg egy „veszett fejsze nyele”-típusú meccsen a véghajrában…

Nos, nagyjából ezt láttuk, a folytatás szerdán a diósiak U21-e ellen, a pontos időpontot még mindig nem tudjuk. Elméletileg ezen kívül még egy jövő szombati balmazi kirándulás szerepel a felkészülési naptárban, tehát lassan elérkezünk az első meccsnaphoz. Azt hiszem, kijelenthető, hogy a fiúk egyre inkább belerázódnak a játékba, akadnak még pótolnivalók, de nem gondolnám, hogy gyengébbek lennénk, mint az ősszel. Én tudok még arról, hogy egy klasszikus balszélsővel tárgyalásban áll a klubvezetés, akinek a nevét természetesen nem árulhatjuk el, de ha érkezne, azt a pozíciót is kipipálhatnánk, meglehetősen elégedetten. Ne felejtsük el, hogy a felkészülésnek ebben a szakaszában elsősorban a fizikai elemeken van a hangsúly, magyarul: elég nagy terhelést kapnak a játékosok, kicsit fájnak a tagok, kicsit fáradt az izomzat, tehát ne várjunk még ezeken a meccseken tökéletes koncentrációt. De ha a nyári felkészülésre gondolunk, bízhatunk benne, hogy tökéletes fizikális állapotban lesz csapatunk, abban meg már csak reménykedünk, hogy a sérültjeink felépülnek a rajtra, és azt a csapatot küldheti pályára Borbély mester, amit megálmodott. Az első két meccs sorsdöntő lehet, ezt ne feledjük!

Hajrá Barcika!