"Egy út van előttem, melyiket válasszam?"
Nos, mivel szerdán nem éltünk a lehetőséggel, hogy itthon tartsuk a három pontot, így most már idegenben kell(ene) kikaparnunk a gesztenyét, és megindulni felfelé, az osztályozós helyek irányába. Mondanom sem kell, hogy összehasonlíthatatlanul nehezebb feladat lesz győzni Újpesten (Balmazújvárosban, Debrecenben), mint itthon magunk alá gyűrni az ellent, de hát mit csináljunk, ez maradt nekünk.
Érdekes dolog, hogy a vetélytársaink időnként csak képesek pontot-pontokat csípni innen-onnan, nekünk viszont mostanában csak a szomorú beletörődés jut, az eredmények nem jönnek. Mert lehet akár eredménynek nevezni azt is, hogy itthon sikerült elcsípnünk egy pontocskát a sokkal motiváltabbnak, frissebbnek és gyorsabbnak tűnő kispestiek ellen, de ezt a mi helyzetünkben hadd ne értékeljük sikerként. Most már nem maradt más, mint nekiveselkedni, és belemenekülni a győzelmekbe, mert ennek már a fele sem tréfa, meglibbentett minket egészen közelről az NB 3 szele.
Az Újpest B. csapata jelenleg a tabella 11. helyét foglalja el, 9-szer győztek, 5-ször döntetlenre adták a meccset, és 11-szer hajtottak fejet a győztes előtt. Rúgott gólok tekintetében (35) csak a 12. helyet foglalják el a tabellán - társbérletben a Szegeddel -, a kapott gólokat szemlélve pedig az 5. legtöbb gólt kapták (42-t, ahogy a Fradi 2. és a Putnok is). Ezzel még mindig eggyel több gólt rúgtak, és eggyel kevesebbet kaptak, mint mi, de azért Újpesten sem túl büszkék a gólarányra.
A tarcsicsapatok sajátja, hogy egy szekérderéknyi futballista játszik az év során, ebben a bajnokságban eddig összesen 39 játékos öltötte magára a lila-fehér gúnyát. Ebbe persze olyan visszajátszók is beleszámítanak, mint Proesmans, Mihajlovic, Stanisavljevic, Aarab, Moraes, vagy éppen Remili, hogy a téli átigazolási szezontól a góllövő cipőjét Kecskeméten kereső Rajczit ne is említsem.
Sok függ tehát attól, milyen mennyiségben, és főleg, milyen minőségben lépnek pályára visszajátszók a liláknál. Mivel az "A" csapat vasárnap játszik bajnokit (ráadásul a Győr ellen), így a hírek szerint kevés első osztályú futballista "csúszik le" a B-keretbe. Az is a malmunkra hajthatja a vizet, hogy a második keret futballistái közül is páran maródiak, Dombai Viktor és Eninful kevéssé valószínű, hogy szerelésért tud jelentkezni a klub szertárosánál. Mindegy. Nekünk nem ezzel kell foglalkoznunk, teljesen mindegy, ha a komplett NB 1-es garnitúra is lép pályára, nekünk nyernünk kell...
Az Újpest leginkább a második játékrész első és második harmadában eredményes, a meccs elején viszont a statisztikák szerint eléggé tompák, nehezen melegednek be. Ezt nekünk ki kellene használni, aztán odafigyelve, megtartani az előnyt. Most sem szabad arra készülnünk, hogy egy tartalékcsapat hagy minket játszani, ez már a Honvéd ellen sem működött (jó kapcsolat ide vagy oda).
A Csaba elleni meccs játékvezetői hármasának bemutatásakor írtam, hogy nevükből ítélve (Böcskei Balázs, Makkosné Petz Brigitta, Hofbauer Roland) olyan, mintha az MTA rendes tagjai lennének, nos, akkor most ezt a hármast figyeljétek: Kovács-Nagy-Kis. Komoly, nem? Kovács Gábor spori 35 éves, leginkább futsal-játékvezetőként ismert, csak az NB 2-ben vezetőbíró, bár pár meccsen lengetett a legmagasabb (...) osztályban is. Nekünk ebben a szezonban nem, az Újpestnek viszont kétszer is fújt, érdekesség, hogy mindkétszer hazai pályán, és mindkétszer nyert a lila fakó (Szolnok 2-1, Mezőkövesd 3-0). A szezonban összesen 13 meccsen látta el a vezetőbírói feladatokat, 5-ször keleten, 8-szor nyugaton, 45 sárgát, 4 pirosat mutatott fel, és megítélt 6 büntetőt. Tehát Vólent Rolinak van esélye... Az már gondolom, senkit nem lep meg, hogy Nagy Tímea személyében újabb amazon markolja majd szorosan az egyik zászlót.
Nálunk csak a szokásos: a sérültek továbbra sem bevethetők (Nyitrai, Tátrai, Horváth Bence, Kokó), a szűrőpozícióból ezúttal Balu van eltiltva, így a kis Kipu próbálja megakadályozni a lila támadásokat Bogáti párjaként. A védelemben semmi meglepetés, tulajdonképpen a középpályán sem, a támadósorban kezdőként kaphat szerepet mindenki kedvenc Tamás bátyája, Salvador Francisco Ela. Mesterünk szerint "ennél támadóbban már nem tudnánk felállni", bár tulajdonképpen annyi történik, hogy balszellőben David kevergethet és készíthet elő, de ez nem tudni, mennyire lesz hatással a megszokott játékképre. Mondjuk egy Szabó - Privigyei, Komlósi, Fótyik - Nagy K. (Jeremiás), Kiprich, Maicon, Bogáti - David - Vólent, Salvador kezdőhöz mit szólnátok? Az nem támadóbb? Csak kérdem...
Ok-ok, nem lesz itt már 3-5-2, sosem tudjuk meg, mire lett volna képes ez a keret gyémántalakzatban, ez van, ezt kell szeretni. Mindenesetre a mesének vége, mellébeszélés nuku, nulla, zéró. Ha nincs 3 pont, nekünk befellegzett, kicsengettek, reszeltek... Bízunk benne, hogy ezt szem előtt tartva, hatalmas koncentrációval és odaadással lépnek pályára játékosaink a klubért, a szurkolókért, a városért és az NB 2-ért. Egy utolsó esély mindenkinek jár... Egyetlen út van: a győzelem. Nincs alternatíva...