Elő a térképet!
A múlt alkalommal megpróbáltuk feltérképezni, kikkel is tárgyal a vezetőség, kik lehetnek azok, akik ősztől elkezdhetik a feljutásért vívandó találkozókat. Abban nyilván egyetértünk, hogy lehetne erősebb is a felhozatal, de azért maradjunk a realitások talaján, egyelőre már az is jó hír, hogy elindulhatunk a harmadosztályban, és folynak a tárgyalások. Összegzésképpen – egyelőre –úgy néz ki ennyien vagyunk, ha minden általam említett igazolás realizálódik:
Kapus: Szabó Ádám (?), Tóth András. Alapból nem rossz, azért amíg András rutint szerez, nem ártana egy akár azonnal bevethető helyettes Ádám mellé. Ádám sorsa egyébként – úgy néz ki –szerdán dől el, mert habár szíve szerint maradna, de van jobb ajánlata.
Védő: Nyisalovits Donát, Komlósi Ádám, Komlóssy Bence, Nagy Péter, Páles Tamás, Ur László. Van még mit javítani. Balhátvédre mindenképpen szükség lesz még, de középre sem ártana valaki, mert Ádám nem tudni, miben gondolkozik.
Középpályás: Maicon, Kovács Péter, Tátrai Gergő, Fehér Balázs (?), Nyitrai Dávid (?), Horváth Bence (?), Halgas Tibor, Lipusz Norbert. Ne essünk abba a hibába, hogy megint elhanyagoljuk a szűrő-kérdést, pláne, ha Balu elmegy, akkor meg kell erősíteni a középpálya közepét, mert egy egész szezonra Kokó és Maicon kevés lesz. Szélső kell még egy legalább, pláne balra, plusz egy klasszikus irányító-típusú játékos. Talán itt vagyunk a legnagyobb deficitben.
Csatár: Salvador (?), David (?), Molnár Gábor, Kemény Tamás. Ha a két spanyol visszajön, „meg vagyunk mentve”, a felsoroltakon kívül még egy gólveszélyes támadó, és azzal már talán lehetne eredményeket elérni. Ne felejtsük el, hogy az „öreg” Salva igencsak sérülékeny, ne bízzuk a véletlenre, kibírja-e viszonylag hosszú ideig sérülés nélkül.
Közben már az is körvonalazódik, kik lehetnek ősztől ellenfeleink a feljutásért folytatott harcban, amennyiben az MLSZ áldását adja rá, csoportunk mezőnye a következőképpen nézne ki: KBSC, Debrecen II., Cigánd, Ebes, Eger, Felsőtárkány, Gyula, Hajdúböszörmény, Hatvan, Jászapáti, Létavértes, Nyírbátor, Orosháza, Putnok, Szeged, Tiszaújváros. Van néhány „érdekes” település, nem igaz? Kicsit megpróbáltunk körülnézni, mit kell, mit lehet tudni leendő csoporttársainkról.
Debrecen II.: Sajnos a kislokit nagyon jól ismerjük, Debrecenben mindig is volt jó utánpótlás, igaz, az előző idényben ők voltak a leggyengébbek a tarcsik közül, de egy izmos gyomrosba így is sikerült beleszaladnunk az utolsó fordulóban. Hogy milyen kerete lesz a hajdúságiaknak, az nagyban függ attól is, hogy sikerül az első csapatot megerősíteni, nyilván az U19 legjobbjai is szerelést kapnak az NB 3-ban. Gondolom, a kiírás szerint nem kerülhetnek fel a tartalékok az NB 2-be (ha már idén ki kellett esniük), de „zavarórepülésükkel” komolyan belepiszkálhatnak a bajnokság végeredményébe.
Cigánd: Cigánd 2600 fős, borsodi városka, 125 kilométerre tőlünk, szűk 2 óra alatt bőven ott vagyunk, ha be is tartjuk a sebességkorlátozást. A csapat az előző idényben a 4. helyet szerezte meg az NB 3. Tisza-csoportjában, 15 ponttal lemaradva a csoportelső Várdától. Az osztályozón Csongrád bajnokával, a Tápéval küzdöttek meg, és kettős győzelemmel (idegenben 3-0, otthon 2-0) diadalmaskodva maradhattak a harmadosztályban. A házi góllövőlistán a 10 gólos Tempfli végzett az élen.
Ebes: Ebes 4400 fős település Hajdú-Biharban, cirka 140 kilométer, ha rámegyünk az M3-asra másfél órácska. A csapat csekélyke 23 pontot vert rá a második Sárrétudvarira a megyében, majd a Bakony csoport hatodik helyezettjét, a Körmendet ejtették ki az NB 3-ból, miután a hazai 1-1 után idegenben 3-0-ra győztek. A csapat házi gólkirálya, Domokos Imre, 18 gólt rugdalt össze az idény során…
Eger: Az Eger kálváriájáról nyilván mindenki tud, aki van annyira mazochista, hogy a magyar foci iránt érdeklődik. Ellenünk nyilván nem kell majd villanyfényes stadion az Egernek, kérdés, kik azok, akikre számíthatnak a bajnoki rajton, mert olyan hírek is „forgalomban vannak”, hogy lehetséges, hogy az NB 3-at sem tudják vállalni. Az első csapat az utolsó, 16. helyen végzett az NB 1-ben, 10 ponttal lemaradva a másik kieső Siófok mögött, akik viszonylag jól teljesítettek, mint például Horváth Zoltán (DVSC), vagy Farkas Ádám (Nyíregyháza) már talált is magának csapatot, de nyilván nem marad a többség. A második csapat, amely az NB 3-ban szerepelt, feloszlott, így gyaníthatóan a kettőből egyfajta mix kezdi meg a harmadosztályú küzdelmeket.
Felsőtárkány: Tárkány egy három és félezres község Heves megyében, mindössze 56 kilométerre Barcikától, röpke óra alatt ott lehet lenni. A Tárkány a Szolnokot kapta az NB 2-ért vívott osztályozó-párosításban, miután a Mátra csoportban az élen végeztek. Nos, a Szolnok már túl erős ellenfélnek bizonyult, hiszen az otthoni szűk, 1-0-s vereség után Szolnokon beleszaladtak egy 10-1-es pofonba. Egy ideig még reménykedtek a tárkányiak, hogy a versenyszabályzat lehetőséget biztosít még így is nekik az egycsoportosban való indulásra, de várhatóan a Sopron lesz az a csapat, amely fennmaradhat, ennek megfelelően a hevesiek már be sem adták nevezésüket az NB 2-re. A Sárkányok (nem vicc!) erősíteni szeretnének a nyáron, hogy legyen esélyük a feljutásra.
Gyula: A békés-megyei város velünk nagyjából hasonló lakosság-számmal rendelkezik, oda már kicsit „combosabb” lenne leutazni, kb. 260 kilométer, nagyjából 3 és fél óra. A gyulai csapat az Alföld-csoport harmadik helyéről kvalifikálta magát az osztályozóra, ahol Békés megye bajnokát, a Méhkeréki SE-t kettős győzelemmel (idegenben 2-0, otthon 7-0) intézte el.
Hajdúböszörmény: Böszörmény ugyancsak hozzánk hasonló népességű városka Hajdúban, a 3-ason 120 kilométer, kicsivel több, mint 1 óra alatt ott vagy. A böszörményiek az MLSZ felkérésére indulhatnak az NB 3-ban, miután a Tisza-csoport 6. helyén végeztek, ezzel nem szereztek jogot az osztályozóra. Valaki emlékszik még Igor Bogdanovicsra? Na, ő ott játszott tavasszal, a bajnokságban bronzcipős lett.
Hatvan: Hatvan húszezer fős lakosságú város Hevesben, nagyjából 150 kilométer, a pályán röpke másfél óra (csak ne felejts el kiszállni Hatvannál…bocs). A csapat a 2. helyet szerezte meg a Felsőtárkány mögött – 1 ponttal lemaradva – a Mátra csoportban, így osztályozó nélkül maradhattak a harmadosztályban. A házi gólkirályi címet a saját nevelés Simon Mátyás szerezte meg 11 góllal.
Jászapáti: Jászapáti egy kilencezer fős városka Jász-Nagykun-Szolnok megyében, cirka 120 kilométer, egy jó óra alatt a pályán le lehet ruccanni. A csapat éppen csak elcsípte az osztályozó lehetőségét, hiszen a Duna csoport ötödik helyén végzett, a Budaörs, az ESMTK, a Diósd és a Videoton második csapata (ami – ugye – nem azonos a Felcsúttal…) is megelőzte őket. Az osztályozón aztán Veszprém megye bajnokát, a jó nevű Úrkútot kapták, el is püfölték őket oda-vissza (otthon: 5-2, idegenben: 4-2). A helyi aranycipőt Bardi Gábor érdemelte ki 13 góllal, ha esetleg ismerős lenne a neve, az abból eredhet, hogy korábban megfordult a Bőcs, a Szolnok és az Eger csapatában is. De ha a csapat előző szezonbeli keretét átfutjuk, bizony, érdekes nevekre bukkanunk: Kotula László, Kiskapusi Balázs, Vén Gábor, Montvai Tibor, Dragóner Attila, Zováth János. Tehát, amolyan kvázi „nyugdíjas-válogatott” jött össze Jászapátiban.
Létavértes: A település 7000 lakost számlál, Hajdú-Biharban található. Olyan 170 kilométert kell utazni, hogy ott legyünk, tehát egy kétórás útra még akkor is számolhatunk, ha a pályán közelítjük meg a várost. A csapat a Tisza-csoport 5. helyéről kvalifikálta magát az osztályozóra, ahol Jász-Nagykun-Szolnok megyei elsőjével, a Tiszafüreddel játszott ki-ki meccseket, nos, sok izgalmat nem hoztak a találkozók, hiszen már idegenben 3-0-ra tudott győzni leendő csoportellenfelünk, otthon viszont egy nem gyenge 14-0-ás eredménynél fújta le a meccset a spori (és nem komolytalan játék miatt). Azt – ugye – tudjuk, hogy a Léta a Loki fiókcsapata, keretük nagyrészt a hajdúsági városból kerül ki, itt védett Póser Dani is, mielőtt hozzánk igazolt (azóta meg már el is…). A gólkirályi címet a Loki-nevelés, 21 éves Kertész Tamás szerezte meg 13 góllal, de idén is lehet arra számítani, hogy a Loki fiatal tehetségeinek ebben a klubb-ban ad teret (persze a tartalékjaik mellett), mondjuk egy Kisloki-Léta összecsapás – khm…mondjuk finoman – érdekes lesz, habár lesz itt ősszel Videoton-Felcsút is…
Nyírbátor: Nyírbátor egy 12 ezer fős kisváros Szabolcsban, tőlünk olyan 170 kilométerre, úgyhogy ez is szűk kétórás autóút. A csapat a Tisza-csoport második helyezettjeként csont nélkül maradt bent az NB 3-ban, igaz, a Várda 9 pontot vert rájuk a bajnokságban. A keret szinte teljesen ismeretlen játékosokból áll, a gólkirályi címet 22 (!) góllal Nagy Dávid szerezte meg.
Orosháza: Az Orosházát nem kell senkinek bemutatni, végül a 10. helyet szerezték meg a Keleti csoportban, és majdnem megesett velük az a szégyen, hogy elérjék az osztályozós helyet. Tudvalévő volt, hogy pénz hiányában köszönik, nem kérik az egycsoportos másodosztályt, most majd elvegetálhatnak velünk itt a langyosban. Mivel már tavasszal is 10 játékos munka mellett futballozott a csapatban, így nagy törést nem hiszem, hogy jelent nekik az amatőrvilág, a többieket gyaníthatóan elküldik, mivel a játékosok nagy részének a tegnapi napon lejárt a szerződése. A vezetőedzői poszton azonban már most változás történt, Major László helyére Krasznovszky József került, aki 2009-2011 között edzette már a csapatot. Nagyjából ugyanaz a helyzet Orosházán, mint nálunk, a harmadosztályú indulás szűkösen, de biztosított, aki el akar menni, mehet…
Putnok: Puntokon áll a bál, a keret nagy részét átadólistára tették, a korábbi nagy kedvenc Monyókot bundagyanúval vádolták meg, hiába no, nehéz elviselni a kudarcot Narancsváralján. Közben a gömöri szomszéd kedvenc nyári elfoglaltságába is belekezdett, az utánpótlásunkat úgy viszik, mint a cukrot, ráadásul most még – ugye – Nyitrai és Horváth Benő is meg lett környékezve. Talán a harmadosztályban már jók lesznek ellenünk 1 pontra a két meccs valamelyikén…
Szeged: Szegeden is mérhetetlen a letargia, hiszen elkövették azt a bravúrt, hogy az osztályozós hely kiharcolása után összesítésben alulmaradtak a félelmetes Kisvárdával szemben. Nem mondom, hogy ügyetlenek a várdai futballisták, láttuk őket Tiszaújban télen, de hogy az idegenbeli 1-1 után hogy tudott a Szeged otthon 3-0-ra kikapni, azt a Tisza-partiak is csak találgatják. Jó-jó, a 23. percben már kettős emberhátrányban játszottak, hallani tippmixelésről is, persze, de hogy nem ezt várták a szegedi huligánok szurkolók, azt az is bizonyítja, hogy a pályára bevonulva igyekeztek mezőnyfölényt kiharcolni a lelkes kisvárdaiak ellen. A földindulás mindenesetre Szegeden is elkerülhetetlen volt: Gálhidi edzőt Nyilas Elek váltotta a kispadon, az önkormányzat köszönte, nem kéri az NB 3-at, így a szegedi botrányhősöknek egészen Gyuláig kell utazniuk, hogy láthassák csapatukat egy kis balhéért. A csapat első igazolásáról is lehetett már olvasni: Molnár F. Tamás kapus Orosházáról érkezett.
Tiszaújváros: Tiszaúj mindössze 60 kilométer, egy óra alatt már az első sörön is túl vagy. A csapat a harmadik helyet szerezte meg a Tisza-csoportban, rosszabb egymás elleni eredményük miatt szorultak le a második helyről a Nyírbátorral szemben, így osztályozóra kényszerültek. Ott Borsod megye királyával, a Szikszóval csaptak össze, és tulajdonképpen már az első meccsen eldöntötték a továbbjutást, hiszen idegenben nyertek 4-2-re. Otthon aztán egy 9-2-es gálával biztosították be a harmadosztályú tagságot. A „másik” Kovács Peti, tehát Kovács II. Péter 23 gólt szedett össze az idényben, ezzel a csoport gólkirálya lett, de a Magyar Kupában a Balmaznak is lőtt kettőt, a Pécsnek is egyet, az osztályozó második meccsén pedig 4 góllal terhelte meg a szikszói kaput. Nyilván tudjuk, hogy nem csupán egyetlen „ismerősünk” van a Tiszaújvárosnál, hiszen Koleszár Gyuri vezette a csapatot az előző idényben, de ott volt Hamar Zsolti, Toplenszki, Kerekes „Kera”, Molnár Gabi és Dávid Zoli is, sőt, ősszel még Binder is lőtt 2 gólt tiszaúji színekben.
Itt tartunk tehát egyelőre, a változásokról igyekszünk beszámolni, kellemes nyarat mindenkinek, a nyár végén kezdődő bajnokságban is csak egy csapat létezik:
Hajrá Barcika!