Európa?
Nem a mai meccs beharangozóját szeretném most megejteni, csak eszembe jutott pár gondolat, amit megosztanék veletek. Hogy miért pont most, az jó kérdés, valahogy így alakult, mindegy is...
Előtte azért pár mondat a csapatról...
Ki ne emlékezne, hogy az előző bajnokságban mennyire megégtünk Hatvanban, nos, ez a Hatvan már nem az a Hatvan, de azért jó lesz vigyázni! Aki nekem azt mondja, hogy az a tavalyi meccs tiszta volt, az egészen biztosan nem volt ott, nem arra gondolok, hogy pénzt fogadtunk el az eredmény ilyetén alakulása érdekében (miért is fizetett volna a hatvani gárda, nem akarnak ők feljebb jutni), egészen másra. Aki a csapat közelében volt annak idején, tudta, sejtette, hogy partizánakció lesz, de ennél többet tényleg nem akarok mondani. Bár tudnék...
Többször mondtam már, hogy ez a csapat képes bárkit megverni a csoportban, és bárkitől vereséget szenvedni is, és nekem olybá tűnik, hogy mi leszünk a csoport egyik meglepetéscsapata, akik sokszor azt hozzák, amit nem várunk. A Hatvan nem rossz gárda, iksz a legvalószínűbb, ennek dacára én most győzelmet várok, pont azért, mert abszolút kiszámíthatatlanok vagyunk. Ki gondolta volna, hogy Tarjánból elhozzuk a 3 pontot, hogy a Rákosmentét ilyen egyértelműen lesimázzuk, de akár azt is, hogy egy Monor, vagy egy fakódiós agyonvág?
Én azt hiszem, hogy a keret nagyjából rendben van, mondjuk azt nem értem, hogy függhet azon egy egész hátvédsor, hogy Belényesi pályára tud-e lépni, miért nincs megfelelő helyettese középhátvéd poszton? Odrobénában - úgy tűnik - nem bízik Koleszár immáron, de eleve kockázatos volt úgy nekiindulni az idénynek, hogy egyedül ő a lehetséges alternatíva egy borzasztóan fontos, bizalmi poszton. Ráadásul az a poszt eléggé lap-érzékeny, tehát nyilvánvaló volt, hogy a Fekete-Belényesi (egyébként kíváló) belsővédő-kettős nem lesz elég egy idényre. Itt volt Szabó Richárd próbázni, ok, csak egyszer láttam, de megbízhatónak tűnt, lehet, kár volt elengedni. Egyébként Pécsen kapott szerződést.
Az átalakítást mindenesetre meg kellett most már kezdeni, túl sok volt a "koros" játékos tavaly a keretben, most nagyjából ideális a korösszetétel, ráadásul 90%-ban tényleg borsodi kötődésű játékosok alkotják a keretet.
És akkor tényleg arról, amiért "tollat" ragadtam...
Még mindig hallom a "lelátón", hogy miért nem barcikai fiatalok alkotják a csapatot? Fura... Azt hiszem, akik ezt hangoztatják, nincsenek tisztában a háttérrel. Hogy milyen is az utánpótlásunk, és hogy abból nem hogy feljutó, de megye I-ben helytálló gárdát sem lehetne építeni. Ok-ok, már hallom is, hogy azt mondjátok, hogy eltékozoljuk a tehetségeket, aki teheti, azonnal megy is innen. A Sajóvölgyéhez, Diósgyőrbe, bárhová. Értem. De nagyon várom, hogy valaki írja meg, hogy ha lehetőségünk lenne rá, és mindenkit hazahozhatnánk, aki barcikai nevelés (Elek Ákos is ér akár), melyik az a 11, amelyik biztosan nb2-es szinten játszana?
Nos? Várom...
A helyzet az, hogy ezzel az NB 2-es dologgal abszolút tévúton járunk. Merthogy - és ezért le fogjátok szedni a fejemet - nekünk semmi közünk a másodosztályhoz. Tudom, tudom, történelem, ilyesmi. A múltunk alapján, miegyéb. Ha valaki azonban képes túllátni ezeken a lózungokon, látja, hogy az NB 3-ban - ha a tarcsikat kiveszem, akik csak púpot jelentenek a mezőnyben - nagyjából azokkal játszunk, akikkel anno az NB 2-ben. Múlt? Mit szóljon a Salgótarján, a Győr, a Pécs, a Kaposvár, a Dunaújváros, a Tatabánya szurkolója? Ezek a gárdák mind a harmadosztályban szerepelnek...
Tudomásul kell venni, hogy ez a brigád a labdarúgásban előrébb szerepel, mint a város Magyarország városainak térképén. Nem a városvezetést okolom azért, amiért úgy gondolom, hogy Barcika jó esetben is maximum Megye 2-es, azt figyelembe véve, hogy milyen élet van itt. Ne értsetek félre, imádom Barcikát, itt születtem, ide fűz minden, és itt is szeretnék élni. ÉLNI... Ha valaki azt mondja, hogy ez egy tökéletesen élhető város, az nem volt még Európában, de talán még a Duna nyugati oldalán sem. A mai magyar foci (és ezzel párhuzamban a gazdasági lehetőségek is) a Kisvárdáról, a Mezőkövesdről, a Felcsútról szól... Hagyomány? Múlt? Totálisan el vagyunk tévedve. És azt kérjük számon, ami lehetetlen: ezekkel a gárdákkal vegyük fel a versenyt. És ne tévedjünk, ezek csak a "rendszer" kirakatcsapatai, tulajdonképpen mi egy törpe minoritás vagyunk azzal, hogy itt amíg világ a világ, pirosba hajlik a szavazási urna. A város lakói erre szavaztak, köztük a futballszurkolók is. Kéretik megenni a minőségromlott gyümölcsöt. Felemelt fejjel!
Ha ez nem lenne elég, megvan a véleményem a szurkolói kultúráról is. "Szurkoló"? Eléggé túlbecsültem már ezzel a szóval is a barcikai közönséget (és a kivételek ne rágódjanak a továbbiakon). Tudjátok, aki volt már EURÓPÁBAN futballmeccsen, annak meghökkentő, ami Magyarországon "szurkolás" címszóval zajlik. Nem hivalkodásként, de voltam Aston Villa-Inter felkészülési meccsen a Villa Parkban, ahol azt is megtapsolták, ha a védő - és itt nem favágókról beszélünk - izomból kikúrta a labdát a nézők közé, mert felszabadított. Egy jó indításért vastaps járt, egy kihagyott helyzetet nem fújolással büntetett a publikum, hanem elismerő ovációval. És biztató tapssal. Nálunk viszont nem a tenyerek járnak meccsre, hanem a szájak...
Félreértés ne essék, ez nem csak barcikai probléma, magyar sajátosság, de higgyétek el nekem, hogy a magyar mezőny egyik legvéresszájúbb, legocsmányabb szurkolói kultúrája Barcikán van. Persze, lehet ezzel vitatkozni, de rengeteg helyen megfordultam, és közel sem jellemző - még ebben az inkább balkáni, mint európai közegben sem - hogy a saját játékosokat fújolják, szinte ellenségnek tekintik a nézők. A "szurkoló" szót szándékosan hanyagolom. Mert tudom én azt nagyon jól, hogy például az előző évi keretből szinte mindenki jobban szeretett idegenben játszani, mert ott kevesebb sértést kaptak, mint hazai pályán. Kimutogat Privigyei? Vagy Nagy Peti? Gondolom, mindez mindenfajta előzmény nélkül történt. Tényleg nem akarom védeni a játékosokat, mert a labdarúgónak az a feladata, hogy futballozzon, és véletlenül sem ragadtathatja el magát annyira, hogy a közönséggel foglalkozzon. Pláne a sajátjaival. Csak kérdés, hogy ha válogatott szitokáradatot kell elviselned egy találkozón, te hogy reagálsz? Ha a Putnokban játszol, történetesen Süttőnek hívnak, és az édesanyád szidják a meccs nagy részében, meg tudod-e állni, hogy a nemi szerved kínáld elfogyasztásra az ellenfél szurkolóinak? Nem? Vagy igen? Akkor te vagy a világ legnyugodtabb, legfegyelmezettebb embere.
Őszintén szólva azt sem értettem soha, hogy miért kell teli torokból anyázni az ellenfelet (persze, nálam is elszakad a cérna, ha valaki kimutogat, de nem ez a jellemző), pláne azt, ha volt játékosunkként Barcikára látogat, immáron ellenfélként. Mondom ezt azért is, mert ismerek olyanokat, akik nagyon várják már például az ESMTK elleni hazait, amikor jól le lehet anyázni Privigyeit. Vagy a Böszivel érkező Nagy Petit. Nem kell őket szeretni, még csak tisztelni sem muszáj, de miért aláznánk meg őket? Nem értem...
Amíg mi magunk nem tudunk európai szinten szurkolni, addig Európa messziről el fog kerülni minket. És majd sajnáljuk magunkat - jó magyar szokás szerint - hogy minket mindenki utál. Érdemtelenül. Mert mi mindenkit szeretünk, mi befogadóak vagyunk, ráadásul Mária országa, a kiválasztott nép.
Ha egyetlen szurkolótársam elgondolkodik az itt leírtakon, már megérte. A többiek meg majd fikáznak. Mert azt mindig könnyebb, mint magunkba nézni...