Flúgos futam (16. forduló)

2013.12.03 10:13

Az MLSZ elrendelte: november végén, december elején itt a tavasz! Nyilván sokan örülnénk/örülnének ennek a kezdeményezésnek az élet focitól távol lévő aspektusaiban is, nem bánnánk, ha megspórolnánk a fűtésidőszakot, ha a hókotrókat kiállíthatnánk a Közlekedési Múzeumban, a sót az aszfalt helyett csak a sószóróból ismernénk. A Karácsonyt egyszerűen hozzácsapnánk a Húsvéthoz, aztán alászolgája… Szóval beköszöntött a futballtavasz a stadionokban, néhány csapat ennek úgy örült, mint valami előrehozott szentestei ajándéknak, voltak viszont olyanok is, akiknek csak púp volt a hátukra a plusz meccs. Mi valahogy semlegesek voltunk a forduló előtt, hiszen kétségtelenül jó formában vártuk a Felsőtárkányt, de a sérüléseknek már sikerült olyan magas fokra hágni, hogy kicsit aggódtunk is a meccs előtt. Kiderült a fordulóban, hogy a borsodi csapatok nem tudnak 11-est rúgni, sajnos a saját bőrünkön is, de mi még mindig jobban jártunk, mint a tiszaújvárosiak, vagy pláne a putnokiak, hiszen nekünk nem múlott semmi a dolgon. A tabellára pillantva előrehozott szentestei melegség tölti el lelkünket, ráadásul a miénken kívül volt még számunkra kedves eredmény a hétvégén, úgyhogy ne is habozzunk tovább, csapjunk a lecsóba!

KBSC – Felsőtárkány 1-0: Azt azért nem állítom, hogy telerakott gatyában vártuk a kezdő sípszót, de bizony a Molnár-David konstruktív, kombinatív tengely teljes hiánya miatt kicsit magasabb adrenalin-szinttel foglaltunk helyet a nézőtéren. Most, így 3 nappal a mérkőzés után is felemás érzések kavarognak bennem, hiszen ha csak azt nézzük, hogy még egy büntető elpöcsölése is belefért a mutatványba, sőt, a tárkányiak túl sok helyzetet sem voltak képesek kialakítani, ez mindenképpen dicséretes. De ezt leginkább a brutálisan elszánt és önfeláldozó védekezésünknek (védelem és középpálya egyaránt) köszönhetjük, mert egyszerű volt a játékunk, mint Moniz taktikája. Nem állítanám, hogy erőt demonstráltunk az utolsó (vagy első) hazai meccsen, de az eredménnyel mindenképpen elégedettek lehetünk, és psssszzzztttttt… a többire fátylat, úgyis csak mi láttuk. A többiek csak azt látják, hogy itt egy csapat, amely 7 meccset nyert zsinórban úgy, hogy közben egyetlen gólt sem kapott. Ehhez iszonyatos koncentráltság kell! Hogy Döme hol volt? A nyilatkozatokból semmi nem derül ki, mi viszont olyan hírt kaptunk, hogy egészen megkedvelte Borsodot, és road show-ba kezdett megyénk területén. A múzeumok törzsközönsége hálásan issza a szavait, amikor fiatalkori hőstetteiről mesél, akad, aki nyelve pörgését némi mannával is hajlandó elősegíteni. Információink szerint a szombati meccs időszakában az állomás restijében tartott író-olvasó találkozót, de mire lementünk, hogy találkozhassunk a bajnokkal, már továbbállt. Megerősítetlen infók szerint Putnokon sütöttek neki egy cipót, majd sietve távozott, mert megneszelte, hogy megürült a Fradi kispadja. Csapata közben a 9. helyre csúszott, mi viszont csupán annyit kérdezünk: „na ki a kiráááááálllllyyy?”

Eger – Putnok 1-0: Ó, be sajnáljuk! 11 meccses veretlenségét veszítette el a Putnok Egerben, amire méltán büszke lehet Gömör narancslakta része. Igaz, előtte 3 mélytorkosból kellett összeszedniük magukat, de ez a széria azért mindenképpen dicséretes. A puntoki nevelés Serban Florentin – sajnos – büntetőt hibázott 0-0-nál, az egriek meg úgy voltak vele, hogy „ha nektek nem kell a 3 pont, akkor itthon tartjuk”: a 87. percben büntettek! A szomszédok honlapja most meglehetősen visszafogott, majdhogynem megengedő, már azt hittem, a hozzászólások útját is megnyitják, de aztán sikerült helyreraknom magam. A Putnokot azért ne írjuk le, mert igaz, hogy a 4. helyen telelnek, az is igaz, hogy 8 pont van köztünk, de sosem tudhatjuk, kiket vet a sors az átigazolási szezonban a Kenyérgyárba. Az Eger elkerült a kiesőhelyről (két héttel ezelőtt a REAC-nak segített ebben a Putnok), kíváncsiak leszünk, mi lesz velük tavasszal…

REAC – Létavértes 1-6: A Léta és a Palota megismételte az első forduló eredményét, ennek azért annyira nem örülünk. Egy szerény 0-1-el fordultak a csapatok, sőt, a hazaiak még szépítettek is 0-2 után, de aztán az utolsó negyedórában kaptak egy négyest, szégyelljék magukat! Vinicius „átszervezése” a létaiakhoz jó ötlet volt, most 3 gólt hajintott, összesen ősszel már kilencet. A balzsam elfogyni látszik Rákospalotán, talán egy téli újabb agybafőbeverős torna jót tenne nekik, mert ha ilyen gyengén teljesítenek, Mátyus Janit még kinevezik a Fradi edzőjének. A Léta tartja a 4 pontos hátrányt, így a 3. helyen telel, a REAC viszont lecsúszott a 15., kieső helyre, ráadásul két pont a hátrányuk az acélos Eger-Ebes duó mögött.

Hajdúböszörmény – Hatvan 2-1: A vendégek tökéletesen kipukkadtak a végére, hiszen utoljára a 11. fordulóban tudtak nyerni, azóta 5 forduló alatt mindössze 1 pontot tudtak szerezni (a jó hír, hogy azt is a Léta ellen). A Böszi is nagyon várta már a téli szünetet, hiszen ők meg a 9.(!) csörtét tudták le utoljára győzelemmel (ugye kitaláljátok, ki ellen?), a 6 meccsen összeszedett 4 pont nem túlságosan fényes. Most viszont a hazaiak be tudták húzni a meccset, és ehhez még a Bogdanovic-Milovac duó góljai sem kellettek (ketten eddig több mint a felét rúgták a Böszi góljainak). Habár a 2-0-s vezetés után betaláló Bodnár gólja felkeltette a reményt a vendégeknél, de Szabó buta szabálytalansága miatt 10 főre fogyatkoztak, amivel már nem voltak versenyképesek. A Hatvan maradt a hetedik, a Böszörmény viszont a tizedikről felkúszott a nyolcadik helyre, és onnan nagyon közel az ötödik hely.

Cigánd – Nyírbátor 1-1: Habár a hírek szerint nagy volt az erőkülönbség a két csapat között, vigasztalja a borsodiakat, hogy mi is így jártunk a Bátorral, helyzet-helyzet, lövés-lövés…Tóth Szilveszter. A 34 éves kapus eszén nem tudtak túljárni a cigándi csatárok, csupán egyszer, pedig győzelmükkel a hazaiak bekapcsolódhattak volna az első öt „munkájába”, de nem tudtak élni a lehetőséggel. A cigándiak 8 meccse veretlenek, ez sem akármi, a Nyírbátor viszont meglepetésre már a 4. meccsét volt képes lehozni vereség nélkül, így nem meglepő, hogy már a középmezőnyt célozzák 10. helyükkel.

A HÉT KÉPE: Nyugodtan lehetne "heti szürreál" is a címe: a cigándi katlan LED-táblája...

DVSC-DEAC – Tiszaújváros 2-0: Olyan furcsa érzés, amikor a közvetlenül mögöttünk álló kisloki győzelmének örülünk, de hát, ez a helyzet. Na, nem azért, mintha bármi rosszat is kívánnánk tiszaúji sporttársainknak, csupán azért, mert minden pont, amit a kisvonat elcsakliz a többiektől, nekünk tulajdonképpen csak jó, ők úgyis itt maradnak, ahol mi – reméljük – nem. A gólkirályi címre hajtó Molnár (12-12 góllal vezetik a táblát a létai Kertésszel holtversenyben) két góljával már az első félidőben eldöntötte a találkozót, ami már csak azért sem lett szoros, mert Kera még az első felesben kihagyott egy büntetőt. A vereség ellenére az Újváros az ötödik helyen tölti a holtszezont, amiért engedjék meg, hogy ehelyről is gratuláljunk nekik, nem rossz kis csapat a jabilosoké. A Loki – ahogy említettük – az ezüstérmes pozícióban várja a folytatást, mivel nekik se ide, se oda: ide a rozsdást, hogy Molnár tavasszal már a Létában tolja!

Ferencváros II. – Ebes 7-0: Lipcsei megneszelte az edzőváltást a nagycsapatnál… Persze, ehhez kellett az elhasználódni látszó ebesi tinédzserválogatott is, akik egészen biztosan csak speed-el bírták a heti 2 meccses megterhelést. Minden jószándékú szurkoló sajnálja az ebesi labdarúgókat, hiszen nyilvánvalóan nem ők tehetnek a kialakult helyzetről, de azért annyi tartás lehetett volna bennük, hogy ne csak holtversenyben legyen a legnagyobb gólkülönbségű győzelem a miénk a csoportban! A Fradiban 3 játékos is (Péter, Nagy Dominik, Csilus Ádám) duplázni tudott, volt mit feledtetni, hiszen a 7. forduló óta nem tudtak nyerni. Most, a helyosztón viszont sikerült megelőzniük az egyre lejjebb süllyedő vendégeket, sőt, a REAC-ot is, a 12. helynél nem hiszem, hogy feljebb fognak kerülni tavasszal. Az Ebes jövője egy hatalmas kérdőjel…

Veresegyház – Jászapáti 0-2: Istenem, pedig annyira drukkoltunk a hazaiaknak! Na, nem azért, amiért általában drukkolni szoktunk más csapatoknak (mint most az Egernek, vagy a REAC-nak), hogy győzzék le közvetlen ellenfeleinket, hiszen a jászok a fasorban sincsenek, hanem azért, hogy a szimpatikus kicsapatnak legyen meg az első (és lehet, hogy utolsó?) győzelme. Habár a veresiek két nagy helyzettel nyitottak, azok kihasználatlanságát a rutinos (de még milyen rutinos!) vendégek két góllal büntették a második felesben, így oda a lehetőség: Veresegyház elbukott. A Jászapáti maradt a 11. helyen, ez az egész őszt figyelembe véve nem egy rossz helyezés nekik, a Veresegyház viszont nem gyenge, 10 pontos hátrányban van az utolsó helyen. Reményt csupán az jelenthet nekik, amit honlapjukon olvastunk: „Sajnos nem tudtuk átmenteni a múlt heti meccs utolsó 10 percének részegségét”. Minden jel arra mutat, hogy Döme Veresen kap munkát…

 

Tartalékbajnokságok:

U21:

KBSC – Debrecen 5-1 (gól: Kazvinszki 2, Dávid 2, Süttő). Utaltunk már rá a múlt héten, hogy december 1-ére halasztották U21-es és U17-es csapatunk Loki elleni mérkőzését az előző fordulóból, nos, elég alaposan elvertük a vendégeket. Dávid Feri 14 meccsen 23 góllal zárt, ha kérhetem, nem elpazarolni a tehetséget! Süttő 13 meccsen 12 gólja is megsüvegelendő, ráadásul ő a nagy csapatban is lőtte a gólokat felkészülési meccseken, lakat rá és biztonsági szolgálat! A negyedik helyen zártuk az őszi etapot, mindössze 3 pont távolságra van az éllovas Putnok. Mindent bele tavasszal, srácok, egyben hatalmas gratula az őszi eredményhez!

U17:

KBSC – Debrecen 0-5 A 17 éven aluliak viszont nem voltak képesek felvenni a vendégek tempóját, így nagy különbségű vereséget szenvedtek az ezüstérmes pozícióban lévő debreceni sportiskolásoktól. Ha belegondolunk, mennyi rossz hír volt az utánpótlásunk körül nyár végén, őszi hatodik helyük így is elismerésre méltó, és hisszük, hogy ezen még tudnak javítani tavasszal fiataljaink.

U15-ös és U14-es csapatunk már a múlt héten befejezte az őszi küzdelmeket, előbbi a 14., utolsó előtti helyen várja a tavaszt, utóbbi a 7. helyen. Mindent bele, fiúk, tavasszal is!!!

 

Jövő márciusig „Flúgos futam”-ot már nem fogtok olvasni, lévén március 1-én folytatódik a küzdelemsorozat. Ha azonban arra készülnétek, hogy tavaszig ide sem kattintotok, kérlek, ne tegyétek! Habár tétmeccsekre most egy darabig nem kell készülnünk, felkészülési meccseken minden bizonnyal megméretjük magunkat a holt szezonban, azokra is igyekszünk ellátogatni (ne feledjük: van már nekünk műfüvesünk is, amit bátran használatba vehetünk, és nem kell feltétlenül elkódorognunk hazulról, ha csapatunkat szeretnénk látni). Jönnek majd az átigazolási hírek is, igyekszünk – ahogy nyáron is – mindenkinél hamarabb közölni a híreket, legyenek azok ugyan csak pletykák, mert fontosnak tartjuk, hogy első kézből értesülhessetek a csapatunkat érintő változásokról. Azt meg már talán felesleges is mondani, hogy útjára indítjuk az őszi szezon minden számottevő rezdülését bemutató sorozatunkat, visszanézünk a lejátszott meccsekre, statisztikákat készítünk, elemezzük játékunkat, na és, reményeink szerint megkérdezünk minden érintettet arról, hogyan is látták a mögöttünk lévő félszezont.

Említettem, hogy közreadjuk a legfrissebb információkat, ha lehet, azon nyomban. Nos, hogy lássátok, nem beszélünk a levegőbe, tessék: Kleiber Dávid már a tárkányi meccs előtt elhagyta csapatunkat, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, információink szerint ott kapott munkát. Sok sikert neki! Salvador máris csapatot talált magának, mégpedig a szomszédos Kambodzsában, ahol a szép nevű Phnom Penh Crown játékosa lett. A bizonyítékok:

Chupe egy kínai egyetemi csapat elleni barátságos talin már pályára is lépett, nos, a kambodzsaiak 2-1-re lépték le a kínai fiatalokat az ő két góljával. Minden jót kívánunk neki a továbbiakban is!

Az előzetes infók szerint a vezetés már meg is kezdte a tárgyalásokat több játékossal hozzánk történő átigazolásuk ügyében, egyelőre konkrétum még nincs, mindenesetre a hírek szerint minden csapatrészbe kívánunk igazolni. A már nyáron is megkörnyékezett Demkó Balázs viszont már egy hónapja nálunk edz. Talán emlékeztek rá, hogy a tavasszal még Bükkábrányban szereplő (Vincze Ricsi kezei alatt) védekező középpályás csak azért nem igazolt hozzánk nyár végén, mert a Tárkány már szerződést íratott vele alá. Balázs a Tárkányban mindössze 3-szor jutott szóhoz csereként, így nyilván kapóra jött neki a lehetőség, ráadásul érkezésével talán mi is többet pihentethetnénk a megfeszített tempóra kényszerített Kokó-Illés belső középpályás duót. Amint többet tudunk a részletekről, jelezzük.

Ami – talán – a legfontosabb: László úr megmagyarázhatatlan módon eltűnt csapatunk mérkőzéseiről. Talán emlékeztek rá, hogy a nyári, Eger elleni felkészülési meccsről még képet is közöltünk, ahol a tulajdonos az oldalvonal mellől szorított csapatunknak, nos, az utolsó meccsekre eltűnt, mint Döme, vagy mint korábban Husanik. Vannak arról félinformációink, miszerint László János kihátrált a barcikai labdarúgásból, eladva részét az önkormányzatnak, de amíg ezt az érintettek nem erősítik meg, vegyétek csupán találgatásnak. Amint pontos képet kapunk a történésekről, azonnal közöljük veletek.

Ugye, érdemes lesz a holtszezonban is a „Hajrá Barciká”-t olvasni?