HV!
Elsősorban is HV!
Nem azért írok, hogy rugdaljam a döglött oroszlánt, a döglött oroszlán - sajnos - abúzálja önmagát. Hogy döglött-e az oroszlán? Ja. Az. Meg kell nézni. Halott. Exitált. Kimúlt.
Alkalmam volt fél évet a csapat mellett tölteni. Nem kell megijedni a bennfenteseknek, titkokat nem fogok kiadni, pedig könnyebb lenne úgy megközelíteni az egészet, miért is tartunk itt. Nem teszem. Egyrészt annak idején szerződésben vállaltam, hogy nem kotyogok, másrészt semmi kedvem pereskedni, pedig az én elválásom a klubtól is megérne egy misét. De egy bekezdést mindenképpen...
Hogy miért tartunk itt? Millió oka van. Legfőképpen az, hogy a politikailag korrekt helyeken kívül vagyunk. Nagyon kívül. A partvonalon kívül. Olyanok vagyunk, mint a gyom, amit senkinek nincs kedve kiirtani: nőjön csak, de a vége úgyis ugyanaz: halál.
Januárban elhagytam a csapatot, és külföldre távoztam, de láttam a csapat Somos elleni meccsét. Nos, ez nem az a csapat, amit ősszel láttam. Elképzelés nélkül, összeszedetlenül futballoztak, és tudom (mert mondták azok, akikben megbízok), hogy így ment ez egész tavasszal.
Hogy Huszák mester lett volna a különbség? Nem, dehogyis... Ne tévedjen senki! Aki látta az ősszel sorozatban nyerő gárdát, az is tudja, hogy jó párszor szerencsénk volt, és általában az állóképességünk, az energiánk vívta ki a győzelmeket. Ki alapozta ezt meg? Megmondom: Gálhidi Gyuri. Gyuri, amikor elment, azzal zárta sorait, hogy a befektetett munkának ősszel lesz meg a gyümölcse. Meg is volt. Gézának gyakorlatilag szinte semmit nem kellett hozzátennie, és ő is csodálkozott, miért is villant ennyit a csapat, amikor vajmi kevés energia van belefektetve. Ott voltam, ne mondja nekem senki, hogy nem így volt!
Szánalmasan gyenge edzések, a játékosok szinte könyörögtek a nagyobb igénybevételért, de nem... Géza erre esküdött. Mindenki szívta a fogát, közben "túlnyerték" magukat, és ennek nyilván hozadéka is volt. A hozadék ellentételezése viszont nem volt megoldott. És akkor jött a Hatvan elleni meccs... Ami után le mertem írni, hogy szar van a palacsintában. És amiért a fejem meg lett mosva. Nem kicsit... Merthogy ilyet egy klub honlapja nem írhat. Én meg úgy gondoltam, a szurkolók az igazságot vágyják... És az mindennél előbbrevaló... Naív voltam...
Minden tiszteletem Vincze Ricsié, mert rengeteget tud a futballról, és tudom, hogy egyszer eljön majd az ő ideje is. Talán nem most van, nem tisztem eldönteni. Sajnos túl sok a millió felé húzó játékos, és ezzel nem könnyű dolgozni. Neki sem, de egy sokkal felkészültebb edzőnek sem lenne. Az biztos, hogy ha itt eredményt akartunk volna, akkor pár meccs után belátjuk, hogy vele (velük) nem fog menni. Gézának legalább valamiféle tekintélye volt, ez nincs meg Ricsivel kapcsolatban, aki inkább haver, mintsem vezetőedző. A "fejben kellett rendet teremteni" lózungokat hallottuk már ezerszer, de ezt csak egy pedagógus, vagy egy szülő teheti rendbe, nem egy haver. Komolytalan...
Eszemben sincs bántani a csapatot. Egytől egyig jó emberek, semmi gond nincs velük. Hogy össze tudnak-e tartani? Nos, nem mindig. De például a Hatvan elleni meccs előtt összetartottak.
Viszont megrökönyödtem, amikor a Somos meccs után a közönségnek szólogattak ki. Mert tény és való, hogy nem kultúráltan, nem igazi lokálpatrióta módra szurkolunk. Időnként be-becsúszik egy-egy kemény mondat a sajátjaink felé is. De könyörgöm: a játékos közszereplő! Milyen alapon anyázza a közönséget, aki megjegyzi, hogy szarul játszott? Lehet azt mondani, hogy igen, én szarul játszottam, te meg szarul szurkoltál. Egy-egy. De kikérni magamnak a semmit, az nagyon nagy hiba. És akkor nem kell csodálkozni, ha a Diósgyőr ellen kvázi zártkapus mecss-hangulat lesz. Mert lehetsz akármilyen balfasz a pályán, de legalább ne légy pojáca! Pláne a sajátjaid felé!
Eszemben sincs feléleszteni a "hajrabarcika"-t, de ez kikívánkozott belőlem. Mindenki, akit illet, szedje össze magát, mert szánalmasan gyengék vagyunk jelenleg! A kék-sárga egy eszme! Akinek nem, az tolja el a biciklit minél hamarabb!!!
HV!!!