ÖSSZEFOGÁS!!!
Nehéz mérközés elé nézünk ma, a tarcsik ellen mindig úgy állunk ki, hogy lehet eső, lehet sár, most meg valószínűleg mind a kettőből lesz bőven, de remélhetőleg be tudjuk húzni a meccset, és akkor egy jó sorozatnak kell elindulnia!
Többen megpedzették már a Hajrá Barcika csoportban, hogy amint lemegy a debreceni meccs, egy 6-os sorozathoz érkezünk, amelynek ha csak nagyon kicsit is vagyunk vállalkozó kedvűek, akár minden találkozóját láthatjuk. Hiszen a jövő heti ESMTK elleni hazai után Putnokra látogatunk (remélhetőleg rekordszámban), aztán jön a Jászberény, megyünk az újvárosiakhoz, majd két hazaival zárunk, az újpestiek tarcsija, majd a Tarján látogat hozzánk, a tavaszi első forduló előrehozott mérkőzésén.
Mindez azt jelenti, hogy igen nehéz, de páratlan lehetőségeket kínáló sorozat elé nézünk! Játszunk itthon a 12. helyezett ESMTK-val, akiket nyilván legalább 3 góllal kell hazaküldeni, a Berény jelenleg mögöttünk áll, és igencsak fel akar jutni, a Putnok és a Tiszaúj előttünk vannak, és ott van még a tökutolsó UTE és a jelenleg kilencedik, de ennél sokkal jobb játékerőt képviselő nógrádi csapat is. Ha ezeket a meccseket mind behúzzuk, szinte lehetetlen, hogy ne az élről várjuk a tavaszi folytatást, hiszen az előttünk állók közül csak a Monorral nem csatázunk már, ők viszont még összecsapnak ugyancsak a Putnokkal, a Tiszaújjal, a Berénnyel és a Tarjánnal is. És hadd legyek annyira szubjektív, hogy azt kell mondjam: ők több pontot fognak veszíteni ezeken a meccseken, mint mi.
Nekünk tehát 4 hazai, amiken mindenki megjelenése kötelező, a putnoki derbiről - ahogy Szabolcs barátom írta - csak orvosi igazolással lehet hiányozni, de általában látványosan sokan szoktunk Újvárosban is lenni. Kell oda is a tömeg! Gyertek el!
És most pár szó arról, mi is ez a Tarján elleni felhívás, meg miegyéb...
Nem, nem a klub felkérésére próbálkozok ezzel, saját ötlet volt. Illetve sokat lendített rajta a "csoporttársunk", Horváth Dávid (akit egyébként személyesen nem ismerek) által megosztott fénykép... Elkezdtem nosztalgiázni a régi csapatról/csapatokról, amelyek kék-sárga mezben kifutottak a pályára, és több ezren ácsorogtunk a betontömbökön, hogy aztán a meccs lefújása után kiosszuk a megérdemelt vastapsot.
Hiányzik a tömeg... Nagyon... Minden tiszteletem a Yellow Angels-ös srácoké, akik megpróbálják szurkolásukkal meccshangulatba "öltöztetni" a Petét, de kevesen vannak... Eltűnt a meccshangulat, legtöbbször szóról-szóra hallani, érteni, mit beszélnek a játékosok a pályán, és ez nem jó.
Van kb. 150 ember, aki ha esik, ha fúj, kitart a csapat mellett. Többször leírtam már, hogy ez a 150 ember is nagyon különböző, vannak köztünk, akik alig várják, hogy valamit elhibázzanak a játékosok, hogy akkor jól megmondhassák. Sajnos ez a dolog természetes velejárója, a meccs mindig is arra volt való, hogy a héten felgyülemlett frusztrációt az ember kiordibálja magából. Van, aki biztat, van, aki korhol... Sokfélék vagyunk...
De kevesen... Persze, ebben totálisan követjük a mainstream-et, mert Magyarországon ma nagyon nem divat meccsre járni. Az emberek elveszítették az érdeklődésüket. Hogy ennek mi az oka? A színvonal? Nyilván az is. Néha borzasztó nézni, ahogy "sír a labda" a találkozókon, de nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen ok. Kimegyünk, kimegy a barcikai lakos a város által szervezett magyar előadók koncertjeire, hatalmas tömegben. Egy TNT mondjuk (semmi bajom velük, csak példa) világszínvonal? Az miért érdekli az emberek tömegét?
Elmondom, miről szól a meccsrejárás, de nyilván, aki ezeket a sorokat olvassa, annak ez nem újdonság. Hosszú évek óta úgy van az, hogy két órával a kezdő sípszó előtt találkozunk egy búfelejtőben a cimborákkal, és akkor nem csak a meccs a téma, hanem ez az egyetlen lehetőség maradt, hogy beszélgessünk, sörözgessünk egy jót. Együtt. Mert a mindennapos hajtás mellett nincs rá IDŐ. Gurul a sör, repkednek a témák, természetesen a csapat is szóba kerül, Te mit hallottál, kik kezdenek vajon, Faresz ma is kiharcol magának egy lapot? Gergő vagy Bence véd vajon? Bene ma berúgja a helyzeteit? Mindez kicsit hímszórakozásnak tűnik, pedig nem az. A nők is teljes mértékben részesei lehetnek ezeknek a szeánszoknak, még ha nem is nőkből állt a régi közönség nagy része sem.
Tegnap kértelek benneteket, hogy osszátok a felhívásomat, sokan meg is tették, köszönet érte. Osztotta egy gyerekkori cimborám is, akit életemben nem láttam meccsen, aztán hozzászólt valaki, akit nem ismerek, ő meg reagált rá. Név nélkül a két komment:
X: "Ha nézek egy 2. vonalt német, vagy angol bajnokságból, akkor amit láthatnék az "öregebb fiuk" iramának felel meg. Ingyen sem..Inkább a Fö téren a kispályást."
Y: "Már régen nem azért járunk meccsre Magyarországon, mert olyan jól tudnak focizni. Viszont ez alkalom lehet baráti találkozóra, sörözgetésre, egy jó dumálásra. .....Még az is lehet, hogy használna a csapatnak. :) Ki tudja?"
Mondom, Y nem nagy meccsre járó, talán érződik is a mondataiból. De talán valakit sikerült meggyőzni, hogy legalább próbálkozzon meg vele, hátha bejön neki. Aztán két hét múlva is kijön. Vagy ha nem tetszik, otthon marad. Szabadon választott. De miért nem kapja meg a lehetőséget a barcikai csapat???
Mivel valaki úgy döntött, hogy a magyar futball rendbehozatala az infrastruktúrával kell, hogy kezdődjön, épülnek a stadionok egyre-másra. Ott járunk már, hogy az NB 3-ban is nagyon komoly feltételeknek kell megfelelni infrastrukturálisan, hogy egyáltalán elfogadják a nevezést. Nyilván ezért is épül-szépül a Pete és a kiszolgáló létesítményei, meg persze azért is, mert a második vonalban még keményebbek a feltételek. Ezért kell a 600 fős mobillelátó pédául, ami a felső pálya mellett fog felépülni. Úgy tudom, ez már az álom-kategórián túl van, és lesz...
És akkor mi 150-en fogunk lézengeni a 600 fős lelátón? Miközben a csapat a hazaikon mindenkinek 3 gólt rúg, makulátlan a mérlege, ráadásul időnként kifejezetten látványosan és szellemesen játszik? Hát emberek, mi kell ahhoz, hogy kigyertek a stadkába? Volt már ingyenes meccs is, akkor sem voltunk sokkal többen...
Amikor 4 évvel ezelőtt elkezdtem leírni a gondolataimat a barcikai labdarúgásról, a segítő szándék vezérelt. Bármelyik felületen is, de megpróbáltam kicsit közelebb hozni a szurkolókat a csapathoz, talán még emlékeztek a "Passzold tovább"-sorozatra például, nekem őszintén szólva hiányzik, és remélem, vagytok még így néhányan. Most is segíteni szeretnék.
Biztos sokan mondjátok, hogy elcseszettül naív vagyok, de nagyon szeretném, ha a Salgótarján elleni, december 3-án megrendezésre kerülő derbi igazi futballünnep lenne Barcikán. Hogy miért pont ez a meccs? Nos, ennek több oka is van. Egyrészt tartalmi oka, mert egy jó erőkből álló, izmos gárda érkezik hozzánk, ráadásul a Barcika-Tarjánnak mindig is rangja volt a másodosztály szintjén (nekik mondjuk elsőosztályú múltjuk is van jócskán). Másrészt formai az ok, egyszerűen van még idő addig, hogy a dolog kiforrjon.
Mindenkit arra kérek - és tudom, hogy végtelenül elcsépelt - hogy hozzon magával még egy embert! Terjesszétek, ahol csak megfordultok Barcikán, hogy lesz egy ilyen találkozó, gyere ki, nézd meg, aztán majd meglátod. Biztos vagyok benne, hogy a csapat mindent meg fog tenni a szórakoztatásért, ahogy eddig is tették. Legyünk nagyon sokan, mutassuk meg, hogy Barcikán a közös akarat nagy dolgokat tud felszínre hozni, és ki tudunk állni a sajátjainkért!
Félreértés ne essék, ez nem az én ügyem... Ez közös ügy... A Tiétek is, ugyanúgy. A saját szememmel látom nap mint nap, hogy a cilvil összefogás mi mindenre képes. Miért ne lehetne egy alkalommal összefogni a barcikai labdarúgásért is? És ha jól sikerül, biztos, hogy sokan "maradni" is fognak... És nem jobb hangulatú egy derbi, ha sokan vannak? Ha sokan vagyunk?
A saját eszközeimet fel fogom használni, hogy propagáljam a dolgot, de nélkületek nem fog menni. Biztos vagyok benne, hogy el tudjuk érni a tulajdonosoknál, hogy ingyenes legyen a találkozó, hogy ne az 500 forint kiadás tartsa otthon az embereket. Én úgy érzem, hogy valami elindult ezzel az összefogósdival a barcikai labdarúgásban, látszanak a fejlesztések, ezt senki nem vitathatja. Azt gondolom, mi hiányzunk még a projekt mögül, szurkolók, mert 100-150 emberért nem érdemes ezt az egészet csinálni.
Sokszor elgondolkodok azon, hogy mennyire hálátlan a sors futball szempontjából, hogy itt születtem, és nem mondjuk Barcelonában, vagy Manchesterben, ahol tuti bérletes lennék, és a világ legklasszabb mérkőzéseit láthatnám a világ legklasszabb futballistái tolmácsolásában. De ez van. Kicsit (kék) sárga, kicsit savanyú, de a miénk... Ugyanabban az időpontban lesz egy Manchester City - Chelsea meccs is, de nehogy már a tévé előtt ülj (pláne ha nem vagy Spíler)! Búcsúztassuk a (futball)évet egy hatalmas közönséggel, egy igazi ünneppel, hogy lássa a vezetés, a szakmai stáb és legfőképp a CSAPAT, hogy mellettük állunk!