Piros vagy fekete?

2014.09.22 05:39

Gyakorlatilag még túl sem vagyunk a hétvégi produkció okozta sokkon, holnap máris újabb tétmérkőzést játszik csapatunk, ezúttal a másodosztályú Csákvár együttese lesz az ellenfelünk a Magyar Kupa 32 legjobb csapata között.

A mindössze 5000 fős város Fejér megyében, a bicskei járásban található, mindössze 26 kilométerre Székesfehérvártól, illetve 15 kilométerre Felcsúttól. Nem alaptalanul hoztam fel ez utóbbi klubot (amellyel kapcsolatban a Puskás nevet még csak egészen véletlenül sem kívánom odabiggyeszteni), hiszen a két klub által bejárt út nagyjából paralellnek mondható.

A csákvári klubot 1947-ben alapították, színük hasonlóan kék-sárga, mint a miénk, vagy ahogy a REAC-é is. Amiért a párhuzamot említettem Felcsúttal: nos, a csákváriak a 2003/2004-es bajnokságban még a Megyei 3-ban szerepeltek (hetedosztály!), majd innen lassan lépegetve kerültek egyre feljebb. 2006-ban bajnokok lettek a hatodosztályban, 2009-ben jutottak fel a megyei elsőbe, 2011-ben az NB 3-ba, ahol azonnal bajnokok tudtak lenni. A 2012/13-as küzdelmeket (történelmi sikerükként) már az NB 2-ben vívták, kilencedik helyen végeztek, így (hozzánk hasonlatosan) lecsúsztak a harmadosztályba. Tiszavirág-életű volt azonban a „száműzetés”, hiszen az előző idényben úgy nyerték meg a Nyugati csoport küzdelmeit, hogy 8 pontot vertek a Budaörsre.

Pillanatnyilag a 10. helyen áll a Csákvár az NB 2-ben, lejátszott 6 meccsükből kétszer nyertek, egyszer ikszeltek, illetve 3-szor győztesen hagyták el a pályát Bognár György tanítványai. Ennek ellenére gólkülönbségük pozitív, 8-szor voltak eredményesek, illetve 5-ször az ő kapusuk szomorkodott.

Eddigi eredményeik:

Kaposvár – Csákvár 1-0

Csákvár – Békéscsaba 4-0 (gól: Domján, Gajdos 2, Molnár T.)

Szolnok – Csákvár 2-1 (gól: Mihály)

Csákvár – SZTK 1-1 (gól: Molnár Cs.)

Csákvár – Szeged 0-1

Csákvár – Soroksár 2-0 (gól: Mihály, Molnár Cs.)

A Kupában az első megmérettetésen a szombaton látott Hatvan csapatához utaztak, és 3-2-vel továbbjutottak. Már a 3. percben megszerezte a vezetést holnapi ellenfelünk Dulló révén, Juhász egyenlített, majd ismét átvette a gólelőnyt a vendégcsapat Varga révén. A hevesiek nem hagyták magukat, az 50. percben ismét kiegyenlítettek, de Bakos 70. percben szerzett góljával továbbjutott a Csákvár.

A második fordulóban a BLASZ 1-es Ikarus-t kapták, és – ahogy azt kell – 5-1-el elintézték a megyei csapatot. Varga, Horváth, Domokos és Molnár Csaba voltak a gólszerzők, ez utóbbi játékos kétszer is eredményes volt. Tegyük hozzá, hogy a meccs elején, a 8. percben már betaláltak a csákváriak, így ha nem figyelünk az elején, pórul járhatunk (egyébként a Csaba ellen is a 7. percben kezdték a gólgyártást).

A nyáron 6-an távoztak Csákvárról, a bajnokcsapatból, Lóránt, Gulyás, Horváth Roland, Csikesz ismeretlen együttesekbe, Csordás Ajkára, Burányi pedig osztrák alacsonyabb osztályú gárdába tette át a székhelyét. Érkezett Gelei kapus Diósgyőrből, a védelembe Wild az Újpest korosztályos csapatától, középre Bakos Tatabányáról, illetve Nyilasi Bálint Sopronból, valamint 4-en kölcsönbe, Kocsis Dunaújvárosból, Gajdos, Barcsay és Molnár Tibor pedig Felcsútról.

Fiatal csapatnak mondható a Csákvár, annak minden ódiumával: lelkesek, gyorsak, viszont éles helyzetekben időnként kihagy a koncentráció. Habár Bognár György vezetőedzőt a Magyar Kupa előző fordulójában elküldte a kispadtól a játékvezető, csodák-csodájára nem került eltiltásra, csupán 100 ezer forintos büntetést kapott (az meg könnyen kiegyenlíthető egy jó pörgetéssel a rulettasztalnál).

Ahonnan még ismerős lehet a klub neve a futball-szurkolóknak: a csákváriak találták ki a „stadion a stadionban” koncepciót, aminek a lényege, hogy megkeresték a legnagyobb külföldi- és magyar klubokat annak érdekében, hogy ugyan, legyenek már szívesek lelátójukról egy klubcímerrel ellátott széket küldeni részükre, hogy azt saját stadionjukban felszereljék. Nos, én amondó vagyok, hogy legyünk nagylelkűek, és a Pete lelátójának egy betondarabját adjuk fel postán, vagy még egyszerűbb, ha se szó, se beszéd, felpakoljuk szünetben a buszukra.

Nálunk egyelőre sűrű köd borult az eseményekre, Koleszár György állítólag azt nyilatkozta az Észak-Magyarország napilapnak, hogy sok sikert kíván a csapatnak a bajnokságban és a kupában egyaránt, de egyelőre nincs hírünk arról, hogy a vezetőség elfogadta volna a lemondást. Amint megtudunk valamit, azonnal közöljük veletek.

Mindenesetre én ezt a csapatot küldeném holnap pályára:

Vegyük figyelembe, hogy Czető lábadozik (különben hétszentség, hogy őt állítanám Nagy Peti helyére), Dobos viszont eltiltását tölti.

Egyelőre nagy talány, hogy mit láthatunk a csapattól, hiszen emlékszünk, hogy a Veres elleni meccs után is forrtak az indulatok, és már temettük a fiúkat, aztán a Palota ellen játszottunk egy izmosat. Én amondó vagyok, hogy holnap ismét a jobbik arcát láthatjuk a csapatnak, és továbbjutunk a másodosztályú ellenféllel szemben, de természetesen ez inkább egy nagy adag remény és optimizmus kérdése, semmint a realitás.

Azért azt remélem, hogy az irreális kezdési időpont és a szombaton látott valami nem veszi el a kedvét az érdeklődőknek, és nem lesz Lakatlan-szigeteki hangulat a Petében…

Hajrá Barcika!