Tartás és büszkeség - Ti értitek, mire gondolok...

2014.02.28 15:01

Kedves Nénik és Bácsik!

Én még csak 8 éves vagyok, de nagyon-nagyon-nagyon nagy szurkolója vagyok a csapatnak. Az apukámmal mindig ott vagyunk minden meccsen, néha apu sóvárog az idegenbeli meccsek után is, de anyu oda nem enged el minket. Most viszont én is ott lehetek majd Putnokon…

Kérlek benneteket, nézzétek el nekem, hogyha nem szakértőként írok Nektek, mint említettem, csupán 8 éves vagyok, lassan formálom még a betűket, de tudom, hogy milyen a barcikai foci, mert már több mint 1 éve járok meccsekre. A Putnok elleni idegenbeli volt az első, tudjátok, ahol 3-2-re nyertünk. Az apu azt mondta, hogy annak a bírónak maximum áramot szabadna vezetnie, mert borzasztó volt, ahogy ellenünk fújt, de így is sikerült legyűrnünk az ellenfelet, pedig nagyon kemény meccs volt. Tavaly tavasszal nem volt kérdéses, hogy mi szerezzük meg a 3 pontot, hiszen a putnoki csapat a pályán sem volt, nagyon simán nyertünk. Most ősszel már azt hittem, hogy kikapunk, láttam is, hogy a körülöttünk álló putnoki nézők már előre örülnek a győzelemnek, de szerencsére Molnár Gábor és Kleiber góljaival megnyertük azt a meccset is. Nem is értem, hogy Zotyesz bácsi hogy felejthette el Kleiber Dávidot?

Mondom, én még csak szűk másfél éve járok meccsekre, de szerintem nincs is olyan eredmény, hogy ne mi győznénk a Putnok ellen. Szerintem az van, hogy a Putnok mindig jól nekikészül ellenünk, aztán mindig kicsit szomorúak a végén. Apu ezt úgy szokta mondani, hogy „nagy volt a kabát”, de ezt én még nem értem…

Tavaly nagyon szomorú voltam, hogy kiestünk a harmadik osztályba, őszintén bevallom, hogy egy kicsit sírtam is, pedig apa mindig azt mondja, hogy a férfiak soha nem sírnak. Nem értettem, hogy ezek a jó kis focisták hogy tudtak annyira bénán játszani, hogy szinte akárki került az utunkba, megvert minket. Csak a Putnokot tudtuk megverni mind a kétszer…

Apa azt mondja, nem igazoltunk túl jól, de én azt mondom, hogy amíg apának nincs meg a Mezey bácsi-féle A-licensze, addig ne ítélkezzen. Én a Krajnc Balázst, a Kovács Szilárdot és a Nótás Attilát jó játékosnak látom. Persze, nagyon sajnálom Salvador bácsit és Casanovát (vagy Casado, vagy mi), hogy elmentek, mert a spanyolok a legjobbak, ők találták fel a focit, legalábbis ezt olvastam egy Barca-fórumon.

Kicsit csodálkoztam, hogy a Putnok 8 játékost is tudott igazolni, mi meg csak hármat, de apu azt mondja, ez csupán pénz kérdése. Azt - mondjuk - nem tudom, hogy hogyan lehet több pénze a 6500 lakosú Putnoknak, mint a 30 ezres Barcikának, de apu azt mondja, erről a Politika tehet. Azt a bácsit nem ismerem, úgyhogy hagyjuk…

Apu azt is mondta, hogy a Putnok elnöke Negrutz Ágoston bácsi, aki komoly pénzeket tesz a putnoki fociba. Mivel tudom, hogy Negrutz bácsi a kazincbarcikai képviselőtestület tagja, így ezt azért nem hiszem el apunak. Néha megpróbál átverni, szerintem most is ez történt…

Mindenki azt mondja, hogy jó, hogy a keretünk nagy része együtt maradt, és ez lehet a legnagyobb erősségünk a tavaszi szezonban. Mivel nem értek annyira (még) a focihoz, el kell fogadnom a nálam hozzábbértőbb, vagy akarom mondani hozzáértőbb bácsik-nénik véleményét. Azt tudom, hogy amikor mi kiálltunk a sportiskola ellen az általános iskolai csapatunkkal, mi nyertünk, mert az osztálytársaim nagy többségével már évek óta együtt fociztunk a téren. A Putnok 8 játékost igazolt, akiket be akarnak építeni a csapatba, ha most arra gondolok, hogy a Tóth Gabiék helyett 8 ismeretlen társammal kellett volna focizni a sportiskola ellen, biztos kikapunk…

Meg olvastam a putnoki honlapon, hogy a korosztályos válogatott moldáv Truhanov-al erősítettek. Tudom, én még nem vagyok elég képzett a fociügyekben, de ha 23 éves, akkor már csak volt korosztályos válogatott, nem? Egyébként meg kerestem a focitérképen Moldávia válogatottját, de nem találtam. Biztos ez is csak a koromnak köszönhető, de fejlődni fogok, ígérem…

Az apu azt mondta, hogy Horváth Bence bácsi visszajöhetett volna hozzánk a télen, de nem jött, mert neki jó Putnokon. Azt is mondta, hogy a játékos pályafutása miatt nem rendeltük vissza „erőből”, mert mi olyan jószívűek vagyunk. Figyeltem, hogy Bence bácsi 3 gólt lőtt ősszel, a felkészülési meccseken is rugdosta a gólokat, mi meg ilyen szívélyesek vagyunk. Holott Kleiber bácsi már az ígéret földjén van, Nyitrai Dávid mögött meg csak Süttő Attila vár a bevetésre. Tudom, kicsi vagyok, nem értem én ezt még… De amikor megkérdeztem apát, hogy miért erősítjük az egyik legnagyobb riválisunkat a SAJÁT játékosunkkal, aki ráadásul a foci minden csínját-bínját KAZINCBARCIKÁN, a mi edzőinktől tanulta meg, ő sem tudott felelni. Lehet, ő is kicsi ehhez…

Tudom, azt fogjátok mondani, hogy egy 8 éves miért beszél bele a nagyok dolgába, de azt hiszem (ezt apával is egyeztettem), hogy a legjobb 11-ünk ez: Szabó – Nagy P., Komlósi, Menyhért, Czető – Kovács P., Illés – Nyitrai, Molnár, Kovács Sz. – Szabó V. Tudom-tudom, olvasom a hajrabarcika-t, ez most nem lesz. Csak a Magasságos tudja (képzeljétek, szeptembertől hittanra is járok…), hogy Molnár Gábor bácsi játszhat-e, mert Szabó Viktor bácsi biztosan nem, és Illés bácsi játéka is kérdéses. De szerintem – ha a legjobban sül el minden, akkor ez lesz: Szabó – Treznai, Komlósi, Menyhért, Nagy P. – Kovács P., Illés – Nyitrai, Krajnc, Kovács Sz. – Molnár. Czető Márk bácsit nem tudjuk, hova lett a kezdőből, mindenesetre úgy láttam (illetve apu úgy látta), hogy Nagy Peti bácsi képes a bal oldalon jól teljesíteni, és akkor Treznai Márk foglalhatja el a jobb-bunkó helyét (nekem nem tetszik ez a „bunkó”-szó, de apu azt mondta, ezt így hívják…). Ha Illés nem játszhat (ő Putnokról jött, nem tudom elképzelni, hogy ne játsszon), akkor Kovács Bence játszhat a helyén.

 Én is játszom ám, egyelőre csak a kicsik között. Nagyon rosszul esett, hogy sok társam éppen a Putnokhoz került, de azt mondja apu, ne ítéljük el a szüleiket, ott nagyobb a sper…serp…perspektíva, ezért ott kell játszaniuk. Nem tudom, mi az a perspektíva, de azt láttam, hogy a Sajóvölgye úgy hirdette magát, hogy „gyere hozzánk, ha Lipcsei Péter, Elek Ákos, Komlósi Ádám nyomdokaiba akarsz lépni”. Nem értem. Ahogy apu mesélte, ők innen kerültek a világot jelentő deszkákra vagy hova…

Nagyon várom már a holnapot. Tudom, hogy sokan leszünk, és tudom azt is, hogy a mi játékosaink inkább érzik, hogy miről szól ez a meccs, mint a putnoki színekben versenyzők. Ezt is aputól tudom. Mert apu nagyon okos, higgyétek el nekem! És szereti Barcikát, ahogy én is szeretem. Itt nőttem fel, ezeken a tereken játszottam, itt voltam óvodás, itt járom a sulit. Nem vagyok jobb, és nem vagyok rosszabb senkitől, bár az osztálytársaim néha csúfolnak, hogy ennyire nagy rajongója vagyok a barcikai focinak. Nem nagyon merek a hazai meccseken kiabálni, hogy: Hajrá Vegyész!, mert félek, hogy a bácsik-nénik kinevetnék cérnavékony hangomat, pedig olyan jó lenne. Szeretnék én is közétek tartozni, szurkoló bácsik-nénik, mert én itt születtem, és itt is szeretnék élni. Habár kicsi vagyok, de tudom, hogy itt szeretnék maradni. A szobrok- és a fiatalok városában. Apu azt mondta, ez az a város, ami az éppen hatalmon lévők ellenében is képes volt megmaradni annak, ami, és mi apuval együtt úgy látjuk, hogy a csapatunk is képes megmaradni annak, ami. Nem kellenek ide külföldiek, nem kellenek ide nagy nevek, ezek vagyunk mi, barcikai, borsodi kötődésű játékosok-szurkolók, akiknek csak a kék-sárga mez, ami SZENT. Ezért kell holnap mindenkinek eljönnie velünk, megmutatni magunkat az ellenfélnek, és a csata kimenetelétől függően örülni, avagy búslakodni. De büszkének lenni. Azt mindenféleképpen…

Az első helyről várjuk a folytatást. Ez erőt kell, hogy adjon. Apa mesélte, mekkora szó volt neki, hogy Kálmán Vili bácsival kezet foghatott egy győztes meccs után. Én is szeretnék nagyon büszke lenni arra, hogy Kovács Peti bácsival, vagy Szabó Ádám bácsival lepacsizhattam a bajnoki cím után…

Habár cérnavékony hangon, de holnap én is kiabálni fogok, hogy:

Hajrá Barcika!  

Holnap délelőtt is nézzetek azért fel, lesz még olvasnivaló...