Utazás a pálya középpontja felé...
Sajnálom, hogy elmaradt a mai edzőmeccs, mert sajna a miskolci fakó elleni talit holmi munkatevékenység miatt nem állt módomban megtekinteni, de természetesen érthető, hogy a hideg miatt ekképpen kellett dönteni, még ha szívesen dideregtem is volna a srácokat nézve délelőtt...
Így aztán semmit nem tudunk, hogy a két kapuspróbázó közül bármelyik is szerződésre számíthatna, vagy legalább további esélyekre, ahogy azt sem, hogy vannak-e még itt próbázók, jönnek-e, és ha igen (mert biztos vagyok benne), akkor mikor. "Fű alatt" hallottam már pár nevet, köztük olyanokét is, akik ténylegesen erősítést jelenthetnek, meg olyanokét is, akik nem vagyok benne biztos, mindenesetre a magam részéről meg tudom érteni, hogy üzleti érdek lehet, hogy nem kerülnek nyilvánosságra nevek, így aztán (ahogy mindig), tartom magam ahhoz, hogy a klub érdekében befogom a számat.
Ott tartottunk, hogy megszavaztátok, ki teljesített ősszel a legjobban a pálya "legközepén", és Burics Andris hatalmas fölénnyel nyert, hiszen 28 szavazatot kapott, mögötte a 4 voksos Faggyú futott be. Kokó (bár azt hittem, a nosztalgia magasabbra emeli) kettő embernek volt a legjobb, Sigi egy szavazatot gyűjtött.
Persze, valahol nehéz ügy ez, mert a pálya közepének behatárolása eleve kétfelé szedi az ott szereplőket, vannak ott elsősorban védekező, meg elsősorban támadó játékosok. Nyilván Burics és Kokó inkább a védekezésért, Fagyi és Sigi inkább a támadásokért volt felelős, bár egyrészt csere vagy eltiltás alkalmából variálódnak kicsit a szerepkörök, másrészt szigorúan be kell vésni, hogy a mai modern futballban már mindenki támad és mindenki védekezik, mikor éppen mire van szükség.
Na persze, ezt a mi szintünkön még csak elvétve csinálják professzionális szinten, így például a múlt héten már "agyondícsért" Szemere, vagy időnként (és egyre többször) Süti, de kétségtelen, hogy magasabb osztályok felé hiába kapaszkodik az, aki ennek nem tud eleget tenni. (De még magasabb szinteken is látszik, hogy mekkora karriert futhatott volna/futott be például Dzsudzsák, akinek a védekezőkészsége a nulla felé konvergál).
Pár szó Buricsról... Alapvetően a védekező középpályás (akármilyen jól csinálja a dolgát) nem a csapat sztárja. Azért gondoltam, hogy ne mossuk össze egy szavazásban a szélsőkkel a középső embereket, mert úgy gondolom, hogy mondjuk egy Engellel szemben Andrisnak nem biztos, hogy sok esélye lett volna a szavazáson, és akkor nem emelődik ki a gárda egyik legfontosabb láncszeme. Merthogy minden támadásunk azzal indult (kivéve, ami középkezdés után), hogy meg kellett szerezni a labdát. És ebben kétségkívül Burics Andris teljesített a legkiemelkedőbben ősszel. Úgy fogalmaznék, hogy általában a belét is kihajtotta a meccseken, nem ismert elveszett labdát, és hol itt, hol ott tűnt fel, de lényegében egyetlen célja volt: megszerezni a labdát az ellenféltől. Persze, az hogy nála van, egy dolog, azt is meg is kell tudni játszani. Nos, ne legyünk álszentek, kétségtelen tény, hogy Andrisnak ezen a téren van még mit fejlődnie, hiszen passzainak nagy része közeli emberhez ment, kevés volt a tért ölelő indítása, az eredményes lyukra futtatása. De ezen hiányosságait példás harciszellemmel és odaadással pótolta, és az egyik legfontosabb láncszemként robotolta végig az őszt. Nyilvánvalóan az egyik leginkább "lapcsalogató" poszt az övé, a 17 meccsen begyűjtött 9 sárgát mégis egy kicsit túlzásnak érzem, ha kicsit még letisztul a játéka, elsősorban a szerelések tisztaságát illetően, akkor nem fogja fenyegetni az a veszély, hogy gyakorlatilag szezononként 2-3 meccset kihagyjon kártyák miatt.
Kokó az Kokó. Senkinek nem kell bemutatni, régi jó harcosunk, és még annak ellenére is fontos tagja a keretnek, hogy sebességéről immáron csak az emlékkönyvekben emlékeznek meg, főként az "indulója" hagy kivánnivalót maga után. Kétségtelen, hogy hatalmas rutinjával, helyezkedési képességével egy olyan meccsen, amelyen nagy hangsúlyt kell fektetni a védekezőjátékra, komoly hasznát vesszük, viszont az olyan derbiken, amikor a gyorsaságra kellett (volna) helyezni a hangsúlyt, többször is ballasztnak éreztem. Korábban gondoltam arra, hogy talán centerhalfként fogja befejezni NB-s pályafutását (ezzel egészen előlről egészen hátra kerülve az évek múltával), és volt is egy olyan hazai, amikor visszavonta a mester a védelem tengelyébe (meg nem mondom, melyik talin), de akkora őskáosz alakult ki hátul, hogy Koleszár arra kellett, hogy vetemedjen, hogy behozza Odrobénát...
Faggyas természetesen az előrejátékban jeleskedik, szélsőből avanzsált egyfajta irányítóvá, mert még csak nem is secondary striker, tehát aki a közvetlen ék(ek) mögött várja a lepattanót, és a 16-os vonala körül osztogat, hanem (ha lehetőséget kapott), milliószor ő hozta fel a labdát a befejező harmadba. Hogy ez mennyire áll jól neki? Nos, nem tudok holtbiztos ítéletet mondani, mert hol nagyon ügyesen, energikusan oldotta meg a feladatát, időnként viszont egészen gyenge megoldások is fűződtek a nevéhez. Az, hogy ebből a pozícióból is szerzett 4 gólt (csak 9-szer volt kezdő), mellette szól, de néha kicsit túl sok a 16-os előtti pilincka, ahelyett, hogy kitolnánk a szélre a labdát, és ebben ő is nagy mértékben ludas, mint ahogy Sigér is.
Sigi csupán az utolsó 3 találkozón szerepelt kezdőként, korábban 11-szer került becserélésre, ez mutatja, hogy amolyan "fregoli-ember"-ként számolt vele Koleszár. Elsősorban is a középpálya dúsítására, plusz sebesség-fröccsnek használtuk, ha valaki fáradt, kifutotta magát, jött Ákos, hogy dinamizálja a középpályát. Nos, ez tökéletesen csak kb. minden második, harmadik meccsén sikerült, pedig én úgy gondolom, hogy több van a srácban, csak jól bele van szorulva. Az biztos, hogy technikailag igen képzett, más kérdés, hogy nem mindig meri megcsinálni azokat a cseleket, amiket Engel például gond nélkül, így sokszor letolja magáról a felelősséget. Úgy érzem, sokkal több önbizalomra lenne szüksége, hogy kezdőként számolhassunk vele, de az kétségtelen, hogy sokan nagyon hálásak lennének a csoportban, ha a padjukon egy Sigér Áki üldögélne.
Még mindig van időnk, hogy a szélsőkről, illetve a támadókról elmélkedjünk az őszi teljesítményük kapcsán, de remélem, hamarost jönnek az új hírek, és már azokon csemegézhetünk.