Üzenet a múltból...

2013.08.14 04:14

Bár fél szemünk már a Felsőtárkány elleni meccsig hátralévő időt kémleli, talán nem haszontalan dolog rápillantani, hová is kerültek a tavaly nálunk szerepelt játékosok, mi van velük, hogy látják csapatba kerülési esélyeiket.

Három kérdéskörben voltunk kíváncsiak a játékosok véleményére:

1. Hogy érzik magukat jelenlegi csapatuknál, milyen reményekkel vágnak neki a szezonnak saját magukra, illetve csapatukra nézvést?
2. Látnak-e különbséget a jelenlegi edzésmunka, illetve a Kiprich-féle edzések minősége között?
3. Figyelnek/figyeltek-e arra, mi történt nálunk a nyáron, hogy látják, milyen esélyekkel indulunk neki a szezonnak?

 

Póser Dániel (Békéscsaba): 1. Örülök, hogy sikerült egy olyan csapathoz kerülnöm, akik a NB 2-ben nagyon jól szerepeltek, mondhatjuk úgy is, hogy egy élcsapathoz! Ezért is nagyon jól érzem magam, a város miatt is, és a csapat miatt is. Én bízom a csapat sikeres szereplésében, és bízom abban is, hogy jól fog sikerülni számunkra a bajnokság. Azt tudom, hogy a csapatban mindenki mindent meg fog tenni azért, hogy sikeresen szerepeljünk. Erősebb lett a bajnokság, úgyhogy meglátjuk, mit hoz majd a jövő, de jól fog szerepelni a csapat. Saját helyzetemről pedig annyit, hogy versenyhelyzet van, így majd kialakul, hogy kapok-e lehetőséget, és ha kapok (Magyar-kupában, Liga-kupában, bajnokságban), szeretnék élni a lehetőséggel, és a csapatom hasznára válnék, mint ahogy Barcikán is!

2. Én úgy érzem, hogy van különbség edzésben is és csapatmorálban is. Nagyon jó edzések vannak, mondjuk nekem, mint kapusnak, Barcikán sem voltak gondok, mert Bercivel nagyon jó dolgokat csináltunk, és itt is jó feladatokat végzünk a kapusedzővel. De edzésen a fiúk sokkal jobban mennek, motiváltabbak és jobb feladatok is vannak.

3. Igen, figyelemmel kísértem a történéseket, távozó és érkező játékosokat, illetve a mérkőzéseket is. Sőt, egy ismerősöm is most Barcikán van, aki érdeklődött a csapat iránt. Úgy gondolom, ha tudtok csapatként helytállni, akkor jó eredmény lehet belőle. Minden csak a csapattól és az edzőtől függ. Sok szerencsét kívánok a csapatnak!

 

Vólent Roland (Siófok): 1. Nagyon jól érzem magam, és olyan játékosoktól tanulhatok, mint pl.: Tímár Krisztián, Nagy Dániel vagy Novák Alexisz, akiket ráadásul a barátaimnak is mondhatok. Szerintem vagyunk olyan erősek, hogy képesek leszünk megnyerni a bajnokságot, és kezdünk csapatként is összeérni. Szeretnék idén gólkirályi címet szerezni!

2. Természetesen vannak különbségek, hiszen minden edzőnél más az edzésmunka, de itt mindenki tudja, mik a célok, és hogy mit akar, és ennek szellemében készülünk, ami sajnos nem volt elmondható Kazincbarcikán! Ebbe a témába pedig nem szeretnék hosszabban belemenni, legyen annyi elég, hogy néhány labdarúgó - többek között külföldi játékos is - többször olyat megengedett magának, amit egy profi klubban nagyon komolyan szankcionáltak volna, ezek a dolgok pedig rossz irányba vitték a csapatmorált!

3. Figyeltem, igen, szerintem a középmezőny reális célkitűzés lehet!

 

Privigyei Ádám (jelenleg csapat nélkül): Jelenleg 3 csapattal állok tárgyalásban, és amíg nincs pont a szerződésem végén, addig nem akarok semmit elkiabálni. Amint lesz valami kézzelfogható, jelentkezni fogok, mert szép emlékek kötnek Barcikához!

Szala Ákos (Cegléd): 1. Nagyon jól érzem magam Cegléden, szerencsére a társak mind segítőkészek, és mindenben segítenek, amiben csak kell. A csapat gerince már jóideje együtt játszik, és most sem vitték túlzásba az igazolások számát, amivel sokat profitálhatunk, mert ez egy jól összeszokott csapat. Elsődleges cél az első 12-ben végezni, ám én előrébb várom magunkat, erős középcsapat lehetünk. Személy szerint az összes edzőmeccsen kezdőként kaptam szerepet, kivéve egy NB 3-as ellenfél elleni találkozót.

2. Sajnos azt kell mondjam, hogy van különbség. Ez egy igazi csapat, nincsenek sztárok, mindenki egyenrangú . A vezetőség sok kis apró dolgot elkövetett, hogy az újak beilleszkedjenek. Barcikán sajnos megvoltak a "sztárok", és elég sok mindenki saját magának játszott. Persze kivétel is akadt bőven, de sajnos szerintem nem mindenki egy irányba húzott. Cegléden a mag nem 7-8 embert jelent, hanem az egész játékoskeret és a vezetőség együtt van. Nagyon kemény felkészülésen vagyunk túl. Ezt sajnos kis lemaradással kezdtem, mert el voltam tőle szokva…

3. Figyeltem, hogy mi történik a Barcikával, és láttam, hogy a biztos védelem előtt egy fiatal, mozgékony csapat van kialakulóban. A csapat vezérei (Komlósi, Kokó, Szabó Ádi) megmaradtak, ez adhat némi nyugalmat a szurkolóknak, hogy nincs nagy baj. A tabella elejére várom őket, ott pedig már csak nüanszok döntenek.

 

Kiprich Dániel (Békéscsaba): 1. Abszolút jól érzem magam, nagyon jó körülmények között készülhettünk a bajnokságra, teljesen profi volt minden. A játékosok mentalitása abszolút 10es, mindenki meghal egymásért a pályán, de még egy laza edzésen is.

2. Sajnos ez Barcikán nem volt elmondható... A pálya katasztrofális volt, ami az egyik legfontosabb lenne a játékosok szempontjából. Barcikán hiányzott egy-két játékosból a tűz, sokak lesz..ták az egészet, úgymond belesz..tak a társuk szájába!!! Itt Csabán ez minimálisan sem észlelhető. Sok olyan játékos volt, akiknek mindegy volt, hogy a bajnokság végén hol fogunk szerepelni, illetve voltak olyan emberek is, akik maguk miatt játszottak, nem a csapatért. A másik még, ami nevetséges és számomra egyben szánalmas, hogy "egyéni gól prémiumok" voltak. Aztán meg volt lepődve mindenki, hogy az alapvonalról akartak gólt rúgni az ékszerek. Náluk úgy néz ki, hogy az egyén fontosabb volt, mint a csapat... De persze mindenki hibás volt a kialakult helyzet miatt!

 

Horváth Bence (Putnok): 1. Nagyon jól érzem magam a jelenlegi csapatomnál, a környezet más, mint eddig volt, de a csapattársak nagy részét már régebbről ismertem, úgyhogy a beilleszkedéssel nem volt probléma.  A feljutás lett kitűzve célul, és amilyen felkészülésen túl vannak a srácok, én optimistán állok a dolgokhoz. A magam részéről annyit tudok mondani, hogy a mihamarabbi felépülésen vagyok és hála Istennek, hétfőn már elkezdhetem az edzéseket a többiekkel, és remélem hogy a fájdalom sem lesz már benne a lábamban. Utána meg már csak a kondíciómon kellesz dolgoznom nagyon sokat, és a csapatba kerülésért küzdenem.

2. Vannak bizony, méghozzá elég nagy különbségek. Itt nagyon rámentek az erőnléti edzésekre, sokat dolgoztak labdával, de a futásokra is nagy hangsúlyt fektettek. A csapatmorál nagyon jó, és ez lehet, hogy a közös múltnak is köszönhető, és az új játékosok is hamar beilleszkedtek, úgyhogy annyit mondhatok: jó az öltözői hangulat.

3. Igen, figyelemmel követtem, ugyanis csak ott játszottam eddig, és érdekelt, hogy mi folyik ott, és ráadásul sok ismerősöm van jelenleg is a barcikai klubnál, akikkel tartom is a kapcsolatot. Az edzőmeccsek egyikét sem láttam, annyit hallottam, hogy kemény munka folyik Barcikán, de az előjelek jónak mutatkoznak, ha csak az edzőmeccsek eredményeit vesszük alapul, van ok a bizakodásra.

 

Fehér Balázs (Cegléd): 1. Úgy érzem, sikerült beilleszkedni, amit az is megkönnyített, hogy nem idegen helyre mentem. Nagyon erős lesz a bajnokság, ahol a minimális cél a bentmaradás, de szerintem az első 10-be is oda fogunk tudni érni. Az én helyzetemről annyit, hogy érzem az edzőnk bizalmát. Új játékosként - annak ellenére, hogy valamennyire azért ismernek - természetesen folyamatosan bizonyítanom kell, de erre meg is kapom a lehetőséget, onnantól tőlem függ, sikerül-e megragadni a kezdőben. Sajnos a többiekhez képest elég nagy hátrányból kellett kezdenem a felkészülést, az utóbbi időkben nem voltam hozzászokva az ilyen intenzitású edzésekhez. A kezdeti nehézségek után mostanra már azért sikerült felzárkóznom a többiekhez. Különféle edzések vannak, szakmailag jól fel van építve, és jó hangulatban is telnek, a kellő fegyelem és szigor mellett. Egy nagyon jó, összetartó társaságba csöppentem, ami erőssége is lehet a csapatnak. 3. Természetesen figyelemmel követem az itthoni dolgokat is, heti rendszerességgel beszélek a volt csapattársakkal. Annak ellenére, hogy most távoztam, továbbra is fontos nekem a barcikai labdarúgás, és ez mindig így is lesz. Hallottam, hogy jó kezekbe került a szakmai munka, 1-2 új igazolást ismerek. Nem lesz könnyű dolga a csapatnak, de a keretet alkalmasnak érzem arra, hogy versenyben legyen a feljutásért, és az őt megillető helyére visszakerüljön! Ehhez sok sikert kívánok a csapatnak és sok örömöt a szurkolóknak! HV!

 

Nagy Krisztiánt (Kozármisleny), illetve Bogáti Pétert (Siófok) nem sikerült elérnünk, viszont megosztotta velünk gondolatait a tavalyi szezonról egy – a csapat életében részt vett - informátorunk:

„Kiprich József – a mendemondákkal ellentétben – egy nagyon kedves ember, 70-szeres válogatott, kiváló labdarúgó volt. A legnagyobb „hibája”, hogy szélsőségesen játékospárti, viszonylag halk szavú, kissé erélytelen ember. Több alkalommal sem élt a fegyelmezés eszközével, amikor pedig arra lett volna szükség, mert való igaz, hogy akadtak olyan játékosok, akik többet engedtek meg maguknak a kelleténél. Ebben voltak külföldi játékosok – én egyébként betiltanám a másod- és harmadosztályban a külföldi játékosok szerepeltetését – de előfordult hazai játékosokkal is. Habár a játékosok folyamatosan hangoztatták, hogy milyen jó szellemű közösséget alkotnak, ez sajnos nem volt így. Az Újpest elleni idegenbeli meccsen például – a meglehetősen foghíjas Szusza Stadion centerpályáján – tökéletesen hallhatta a közönség is, amint két futballistánk minősíthetetlen hangon beszél egymással a pályán. Vagy más esetben - egy múcsonyi edzésen - két játékos majdhogynem ölre ment egymással egy nézeteltérés miatt. Ezek mind olyan esetek, amik arra világítanak rá, hogy komoly probléma volt a közösségben, és ezek nem lettek feloldva. A másik a gólpénz kérdése. Azt hittem, az agyam eldobom, amikor meghallottam, hogy ilyen bevezetésre került. Számos gólszerzési lehetőség maradt kihasználatlanul a játékosok egyénieskedése miatt, mivel szempont volt, hogy kinek-kinek anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy ő találjon be az ellenfél kapujába. Sokan kritizálták az edzések minőségét is. Való igaz, hogy meglehetősen sematikus, túl sok fantáziát nem igénylő gyakorlatokat végeztek a játékosok, de Kiprich József minden csapatánál ezeket a módszereket alkalmazta, és ami működött Gyirmóton, vagy Tatabányán, ha más egyéb gond nincs, miért ne működhetett volna Kazincbarcikán? Összességében elmondható, hogy a kereten belüli feszültségek (amikre még a rossz premizálási rendszer is rátett egy lapáttal), amiket a vezetőedző nem tudott kezelni, ezek okozták azt, hogy a KBSC a harmadosztályba süllyedt.”

 

Két gyors hír a végére: meg nem erősített információk szerint csapatunk ma 17 órai kezdettel hazai pályán (!) felkészülési meccset vív a Bükkábrány csapattával. Mondom, a hírt ezidáig egyetlen forrásból hallottuk, aki kimegy, és mégsem lesz meccs, ne minket okoljon!

A másik: Demkó Balázs mégsem lesz csapatunk játékosa az őszi szezonban, sajnos a kölcsönadási szerződésre is vonatkozik a július 31-i határidő, így a játékos új klubjában, a Felsőtárkányban kezdi el a bajnokságot. Sok sikert kívánunk neki Tárkányban, persze, nem a hétvégi meccsre!