Csapat-puzzle a tiszaúji tundrán...
Nnna, végre kiolvadtunk, így megnézhetjük, mit is alakított tegnap újjáalakuló csapatunk a napfényes tundrát idéző klímájú Tiszaújvárosban.
Azt sejteni lehetett, hogy a Várda nem a "futottak még" kategória, hiszen vereség nélkül vezetik a Tisza-csoportot, így ha szigorúan vesszük az erőviszonyokat, alig pár hely választ el tőlük. Látszott is a lelkes, jól beöltözött várdaiakon, hogy nem akarják könnyen adni a bőrüket, néha tetszetősen adogattak, és igyekeztek hibára kényszeríteni sokkal rutinosabb csapatunk játékosait. Mivel barcika barátom már egy igen kimerítő összegzést pöttyintett a fórumba, így sok dolgom már nem akad, de megpróbálom összefoglalni a benyomásaimat.
Póser végigvédte a meccset, sok dolga nem volt, a gólokról nem tehetett. Egyébként nem volt egyszerű kideríteni, ki is védi kapunkat, mert fiatal kapusunk úgy be volt öltözve, hogy valószínűleg az édesanyja is csak tippelni tudott volna, hogy a fia játszik. Biztos a Putnok elől bújtatjuk.
Kiprich nagy vételnek tűnik, és ez jót fog tenni az ősszel meglehetősen kaotikus jobb oldalunknak. Nagyon komoly felépítésű gladiátort kell elképzelni, aki enyhén szólva komolyan veszi a játékot. Az ellenfél balszellőjének kb. annyi esélye volt mellette elfutni, mint féllábúnak a zsákbafutó-versenyen, hogy el lehessen képzelni, konkrétan egy sokkal technikásabb Gyapira emlékeztetett. Aki látta Szabó kollégát játszani annak idején, annak lehet fogalma arról, mi vár az ellen balszélsőjére. Kiprich ráadásul az ellenfél kapuja előtt is feltalálja magát, a beadásokkal már most őt keressük, nem véletlenül. Dani fegyverarzenáljába az is beletartozik, hogy egész meccsen sokkolja a játékvezetőket, ez tegnap még szórakoztató volt a nagy csendben, de egy bajnokin - azt hiszem - az ilyeneket véres megtorlás fogja követni.
Polényi balhátvédben? Hm. Mivel a bal oldali védelmünk jelentette ősszel a legkomolyabb rést a pajzson, így némileg érthető, hogy a mester megpróbálja befoltozni a lukat a Vasastól érkezett jobbhátvéddel. Gábor fiatal kora ellenére igen rutinosnak tűnt, lelkesen, sok mozgással próbálta akadályozni a várdai akciókat. Mondjuk az első gólnál azt hittem, Szala Ákos van a pályán, konkrétan díszkíséretet adott az ellenfél játékosának, ezt - ha lehet - bajnokikon ne. Ennek ellenére meggyőző volt, amit láthattunk tőle.
Komlósi és Fótyik középen a legjobb opciónak tűnik, Nyisa nem játszott, nem nagyon tudom elképzelni, hogy megbontanánk a kezdésre a stabilnak tűnő romboló-formációnkat. A Kiprich-Komlósi,Fótyik-Polényi védőnégyes a tavasz védősora lesz, nem vitás.
Kokó és Fehér Balu ügyesen szűrtek a középpályán, a megszokott harcos, agresszív játékukat hozták, ismét bizonyították, hogy nagyon is lehet, sőt kell számítani rájuk. Maicon kell még azért oda középre, mert az ő keménységével válhat igazán betonná a hátsó alakzat. Messi úr nem játszott, így kérdéses, hogy ki fog igazán fazont szabni az akcióknak. Titi hozta, ami tőle várható, faragták is rendesen. Többször ügyesen húzta meg a szélt, a befejezésekkel ezúttal nem volt szerencséje.
Jeremiás nekem kicsit kedvtelennek tűnt. Nem igazán a jobbszél az ő posztja, lehet, ez is rátesz kicsit erre, de egyébként is egy ilyen stílusú futballistáról van szó. Az mindenesetre látszott, hogy igazi irányító hiányában igyekszik kivenni a részét a támadásépítésekből is, ráadásul jó a rúgótechnikája, ezt jelzi gólja, no meg az a tény is, hogy a pontrúgásokhoz általában ő állt oda. Úgy érzem, ha komolyan veszi a játékot (és mindenekelőtt saját magát), bizonyíthatja tavasszal, hogy kár lenne még leírni.
Vólent Roland inkább a szervezésben mutatott be ügyes dolgokat, a kapu előtt iszonyatosan körülményes volt. Adódott olyan helyzete is, amit kihagyni nagyobb művészet volt. Tipikusan az a szituáció, amikor csak az első gólra kell várni, aztán jön majd a többi is. Salvadorral jól megértik egymást, az látszik, de szerintem komoly önbizalomhiánnyal küzd a srác. Remélem, megoldódik ez a probléma a kiváló felépítésű támadónál.
Salvador legszebb napjaira elékeztetett, mindig megjátszható volt, ügyesen bontotta az ellenfél védelmét, és lőtt egy szép gólt. Lecserélése után eltűnt a gólveszély a csapat játékából, isten ments, hogy újra megsérüljön. Nem tudom, hol van a spanyol David és Hornyák, alighanem maródiak, de ha egy Benő-Orlóczki csatárpárossal megyünk neki bármelyik meccsnek is, az már a stand-up comedy műfaji jegyeit hordozza magában. Bence nem csatár, őt jobb szélen illene játszatni, az megy neki nagyon, kitenni szélre, hadd szaladjon. Orlóczkinak valószínűleg nagyon sok sikerélménye volt a gyerekkori bújócska-játékokban, eme adottságát tegnap is ügyesen kamatoztatta. Az ő szerepeltetése akkora rejtély, mint a férfi mellbimbó funkciója, a megjelent kb. 30 néző bármelyike kérhetett volna szerelést ilyen alapon.
Összességében elmondható, hogy alakulni látszik a csapat. Állítólag komoly terhelést kaptak a játékosok a héten, így nem volt elvárható, hogy csúcsformában futballozzanak, ezzel nem is kísérletezett a csapat. A védelem a 3 kapott gól ellenére is összeállni látszik, tartalékban ott van még Nyisa, Privigyei, Horváth Szabi és az örök ígéret Szala is. Az az érzésem, nem nagyon várhatunk már igazolásokat, hacsak egy csatárt nem igazolunk még, az talán még kellene, gondolva a sérülésekre. Kérdés, Nagy M.K., Hornyák milyen formában tér vissza és mit tud valójában a spanyol David.
A remény megvan a bentmaradásra, de az eddig is megvolt. Én a magam részéről erősebbnek érzem ezt a keretet, mint az őszit, de majd az idő eldönti, mire lesz ez elég. Gondoljunk azért arra is, hogy nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja az egycsoportos másodosztályt (lehet, mi sem), ez ki fog derülni alighanem hamarosan. Láttunk már olyan csapatokat, akik az ősszel megszerzett előnyüket tavasszal nagy szívvel adományozták el a vetélytársaknak.
Az eredménnyel nem érdemes foglalkozni, a lényeg a meccsszituáción volt. Bízom benne, hogy Kiprich mester egy dinamikus, megalkuvást nem ismerő csapatot rak össze tavaszra, és megindulunk felfelé...
Hajrá Barcika!