Induljon végre a hadjárat, avagy Szolnok bevételére várva...
Szeretném azt hinni, hogy a holnap 16 órától Szolnokon megrendezett mérkőzésnek mi vagyunk az esélyesei. Mondjuk, ha szigorúan a tabellára koncentrál a semleges szurkoló, azt mondhatja: tipikus kiesési rangadó. De mi - ugye - nem ezt gondoljuk. Nekem inkább az a véleményem, hogy holnap elindulhatunk felfelé.
Többször, többen leírtuk már, hogy ez a csapat nem arra hivatott, hogy a tabella 14. helyén szerénykedjen. Nem tudom elképzelni, hogy legalább egy osztályozós helyet ne tudjunk elcsípni, mivel azt hiszem, a játékosállományunk van olyan erős, hogy megragadjon a másodosztályban. Persze, ha nem éppen ez a bajnokság lenne brutálnehézzé téve az átszervezésnek köszönhetően, akkor könnyebb dolgunk lenne. De miért is akarnánk a könnyebb végén megfogni a dolgot? Itt is csak ugyanazt kell csinálni, mint minden évben: a lehető legerősebb 11-et pályára küldve legyőzni a soros ellenfelet. Hiszem, hogy a cél nem változott, és azt is, hogy az idő előrehaladtával egyre jobb játékot láthatunk. Reméljük, nem lesz késő.
Amiért ez a kincstári optimizmus, hogy már a Mezőkövesd elleni meccsen is minimum egyenrangú ellenfelei voltunk a tabella líderének (és akkor finom voltam), az Eger ellen viszont az elsőosztály újoncának okoztunk némi traumát a tervszerű és dinamikus játékunkkal. Ha a tendencia folytatódik, holnap le kell lépnünk a sereghajtó Szolnokot.
A Szolnok tehát a tabella 16., utolsó helyén várja a holnapi meccset 2 ponttal, mindössze 3 rúgott góllal, igaz, a 6 gól sem sok, amit beszedtek. Az eddigi fordulókban a következő eredményekre voltak képesek: otthon 1-2 a Kövesd ellen, idegenben az Újpest-fakótól kaptak ki 2-1-re. A következő hazai bajnokijukat Nyíregyen játszották, és vezetésük után 1-1-re adták a meccset, majd egy hazai gólnélküli következett a Csabával szemben. A legutóbbi fordulóban a Vasas vendégei voltak, és egy sovány 1-0-s vereséget szenvedtek. Augusztusban a Szolnok is pályára lépett a Magyar Kupa 1. fordulójában, és hazai pályán 3-1-re tudott győzni a Szeged ellen.
A Szolnok csapata részt vesz a 2012/2013-as Liga Kupa-küzdelmekben is (borzasztó leírni a "küzdelem" szót ebben a konnotációban...), itt 2 meccsen vannak túl, először Kecskeméten szenvedtek megalázó, 5-0-s vereséget, aztán hazai pályán gólnélküli döntetlent játszottak az MTK-val, ami még akkor is jó eredménynek számít, ha tudjuk, hogy Kanta büntetőt hibázott.
Na szóval, a lényeg a lényeg, nem kelti félelmetes csapat benyomását a Szolnok, még annak ellenére sem, hogy - a nemrég még nb1-es tagságuk okán - a keret nagy része rendelkezik tapasztalattal a legfelső osztályban. Romanek János edzi a csapatot (akiről valószínűleg mindenkinek az 1992-es Killer Keller Józseffel való "mítingje" ugrik be először), és nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint a mi edzőnk, nevezetesen: nincsen támadója. Mármint a támadó poszton játszat futballistákat (akiknek meglepő módon az is a posztjuk), de körülbelül olyan hatékonysággal lőnek, mint világtalan a céllövöldében. A csapat legeredményesebb játékosa a (minden sorozatot figyelembe véve) 3 gólos Mile, aki a hátvédsor tengelyében (!) érzi jól magát. Az ő - pontrúgásoknál várható - előrejöveteleire nekünk is figyelni kell!
Az 5. fordulóig a kaput Tóth őrizte, a Vasas ellen azonban a már nem éppen siheder Rézsó állt a kapuban (megjegyzem, az ellenfél mestere is agyondicsérte), szerintem ellenünk is ő őrzi a szolnoki hálót. A hátvédsorban sokáig nagyjából egyértelmű volt a helyzet, de az eredmény(telenség) hatására, a mester próbálkozgat a hátsó sor variálásával. Mile - ugye - alap, mert nélküle a gólveszély olyan ritka, mint árvaházban a szülői értekezlet, de nagyjából a fiatal Kiprich, Szeleczki és Rokszin csapatba állítása valószínűsíthető. A középpályán a barcikai szurkolók által "nagyrabecsült" Zováth Úrnak biztos a helye, ahogyan általában Bohner, Szepessy és Lengyel is a kezdőbe kerül. A csak papíron létező csatársort általában Vári szokta alkotni, akit a Vasas ellen kiállítottak, így Romanek mester valószínűleg krokodilkönnyeket fog hullajtani gólképtelen csatáráért. Reméljük, nem a dublőre fog megtáltosodni ellenünk...
És akkor egy pár szó rólunk... Örömteli, hogy Salvador az Eger ellen már kezdőjátékosként rohamozott, reméljük, nem újult ki azóta sem a sérülése a Buffaloban ebédjét majszolgatva, ebben az esetben végre összeállhat bajnokin is kezdőben a Salvador-George csatársor. Kapusposzton nincs gond a tippel, védelemben szerintem a Fehér-Komlósi-Privigyei-Fótyik négyessel kezdünk. Középpályán valószínűleg annyi a kérdés, hogy Maicon felépült-e kisebb sérüléséből (szerintem, igen), akkor Maicon-Renan-Ngalle-Luis felállás várható. Ezt boríthatja fel, ha egy csatárral állunk fel (könyörgöm, ne!), mert akkor az okozhat fejtörést, hogy Renan vagy Messi kapja meg a bizalmat, és George jobbszellőben próbálja meg beteljesíteni az edző "tündérmesés" taktikáját.
A szokottnál is fontosabb ez a meccs annak érdekében, hogy ne maradjunk le, és legyen esélyünk a továbbiakban is. Harcos, szívós, agresszív játékot várunk sok tervszerűen felépített támadással, de ha csak egy picinyke lepattanós, vagy bármilyen góllal, de: győzni kell!
Hajrá, Barcika!!!