A mázsás kő lehullásának minősített esete...

Gondolom, az a bizonyos mázsás kő nem csak nekem esett le… Túlvagyunk az első győzelmünkön is, mondhatnánk azt is, hogy felejtsük gyorsan el, de nem biztos, hogy jó, ha szőnyeg alá söpörjük a problémákat, jobb azokat átbeszélni.

A komoly aggodalmam a csapattal kapcsolatban, hogy mérhetetlenül balfaszok vagyunk nem tudjuk kihasználni azt, hogy – na jó, a Létát talán kivéve, akik kábé egyenrangúak – jobbak vagyunk a csoport bármely együttesétől. Ezt a meccset már az első félidőben el kellett volna dönteni, ráadásul a helyzeteink is megvoltak, de sem Szabó, sem Kovács Szilu nem az a könyörtelen gólvágó, aki ezeket a helyzeteket irtózatosan bepofozza.

Aki látott már közelről futballmeccset, tudta, hogy ilyen szituációkban általában büntet az ellenfél. Igaz, ha nincs Ádámnak a tökéletesen értelmetlen kifutása, talán ha száz évig játszunk, akkor sem zördül meg a hálónk, mert ehhez a hatvani csapathoz képest a mi támadó szekciónk maga a két lábon járó életveszély. De Ádám jött, hogy hova azt szerintem ő sem nagyon tudja, de nagyon hiányzott nekünk a tavasszal beszopott hetedik gól, amivel már csak eggyel maradunk el az ősszel beszipkázott összes találattól!

Pedig,  úgy gondolom, hogy pár idétlen megmozdulástól eltekintve most jól állta a sarat a felrakott hátsó négyes, a két szélső védőtől még bátrabb előre mozgást várnánk, Nyisától és Menyustól viszont kevesebb eladott labdát, de nem játszottak rosszul ők így négyen, no para… Ha igaz, hogy Komlósi valahol a „szabadságát” tölti, és még nem ért haza, akkor szerintem nem is kellene már erőltetni, és talán a meglehetősen „gyanús” sárgás szabálytalansága is átértékelődik ennek fényében. No comment…

A középpályánk meglehetősen felemás volt, és ezt annak tükrében érdemes vizsgálni, hogy ez bizony tényleg 4-4-2 volt. És nem is állt rosszul nekünk! Nézzük meg ezt alaposabban!

Mivel Krajnc „elveszett” valahol, így Kovács Bencével próbáltuk meg pótolni azt az űrt, amit az irányítónk elvesztése okozott. Nos, finoman szólva sem vagyok megelégedve Bence teljesítményével. Előre bocsájtom, hogy Bence kifejezetten szimpatikus játékos, semmi bajom nincs vele emberileg, küzdős, hajtós, de esküszöm, hogy én a matyók elleni kupameccsen kívül nem láttam még jól játszani. Lehet, én vagyok hülye, vagy hozzá nem értő, de a látottak alapján nagy volt az a kabát, amit megint rá akartunk adni. Neki a fazonszabászatot kellett volna elvégeznie, de sajnos általában rajta akadt meg a labdakihozatal, bántóan lassú volt a megszerzett labdák elosztásánál. Na és a szögletei. Ha látszott, hogy nagy kínkeservvel tudja csak berúgni a közelebbi kapufáig a lasztit, akkor miért erőltettük? Egyébként a gólt is az ő borzasztóan impotens szöglete utáni visszatámadásból kaptuk. Halász első szögletéből gólpasszt adott ugyanonnan… Mondom, semmi bajom a játékossal, kedves, rendes, alázatos gyerek. De Illés hiányában – megkapta a tizedik lapját is a jó Ricsi – nehogy már őt erőltessük a Cigánd ellen, mert Halász: 1. dinamikusabb. Ha a megszakállasodott fiatalembernél van a labda, tuti, hogy gyors akcióra számíthatunk. 2. labdabiztosabb. Volt pár akciója a hatvaniaknak, amit a világ legtermészetesebb módján csent el a srác, ráadásul pontosan indított belőle. 3. nagyszerű jobb lába van. Az egyenlítő gólt megelőzően is ő tálalt középre szögletből, de egyébként is tudja, aki látta már „forrásponton”, hogy életveszélyes tud lenni a kapu előtt, ha odakerül… Mindezt csak azért, hogy legyen min gondolkodni… Ha Krajnc lesz, akkor nem szóltam…

Én két embert emelnék ki a csapatból, akik szerintem az átlag felett játszottak.

Az egyik Kovács Szilárd. Tudjátok, leírtam többször, nem támogattam a szerződtetetését, nem tartottam olyan kaliberű játékosnak, aki segítségünkre lehet. Tévedtem. Töredelmesen bevallom. Szilárd inkább jobbszélső, ezt talán kevesen tudjátok, és ez látszott is a mai mozgásán. És megmondom őszintén, hogy nekem jobban is tetszett a játéka, mint amit Nyitrai ezen a tavaszon bemutatott. Néha érződött is az eddigi két meccsen (a Putnok és a Léta ellen), mintha kicsit nehézkes lenne a baloldal a szélsőnek, most kiderült, miért. Dinamikus volt, sokszor gyönyörűen játszotta tisztára magát, erőszakos volt, ha arra volt szükség, egyszóval: nélkülözhetetlen. Mindegy, hogy hol, jobb vagy baloldalt, de játszatnunk kell a srácot. Én pedig mea culpa, viszont gratula Borbély mesternek a jó szeméért…

A másik játékos, aki szerintem kétség nélkül man of the match, az Kokó! Ő láthatólag ebben a taktikai felállásban találta meg magát. Két meccsen már a második gólját szerezte, ezzel tartotta életben a reményeket, de ha nem szerez gólt, akkor is azt mondanám, hogy a csapat lelke volt, ahogy azt mindig is várjuk tőle. A 4-4-2-es felállással némileg szabadabb szerepkört kapott, többször tud elmozogni a védekező harmadból, pontosan passzol, látszik, hogy van esze az irányításhoz. Amit pedig légvédelemben ma (is) bemutatott, az parádés volt, hiszen a felívelt labdák nagy többségét ő fejelte el, mindegy volt az is, ha magasabb támadóval találta szembe magát. Respect Kokó!

(Molnár Gabi játékának kielemzésével még megvárom a Cigánd elleni meccset, addig inkább nem mondok semmit…)

Azt mondjuk nem értettem, hogy ha volt még két cserelehetőségünk, miért nem húztuk az időt, amikor láthatóan a hatvaniak megpróbáltak nekünk jönni? Ott volt még Treznai is a padon, például.

Megint lőttünk két gólt, de ez megint kicsit esetleges volt, lévén, két szöglet utáni szituációból születtek. Ha belőjük a szinte százszázalékos gólhelyzeteinket, a második félidőben nyugodtan szotyizhatott volna együtt játékos és szurkoló. Ez Cigándon nyilvánvalóan nem lesz elég. Ott ennél ezerszer nagyobb koncentráció, agresszivitás és pontosság kell, mert ezek nélkül nem lesz esélyünk.

Mi ott leszünk, és remélhetőleg még nagyon sokan Barcikáról, mert – még mindig azt mondom – együtt sikerülnie kell. De – csak lábjegyzetben kérdezem – nem lenne kötelessége minden játékosnak megköszönni a biztatást és lepacsiznia a meccs után a kitartó szurkolókkal? Vagy csak én vagyok ilyen szőrözős?

Mindenesetre gratulálunk a csapatnak, hogy nem adta fel, és hajtott a megérdemelt győzelemért!

Hajrá Barcika!