És a többiek...

2014.06.14 15:06

Szóval ott tartunk, hogy végigvettük védelmünk fiait, szavazhattatok is rájuk egyenként, de tovább kell mennünk, meg kell néznünk, a középpályán, illetve az offenzívában kiket is szerepeltettünk tavasszal.

Kovács Péter: 27 meccs, 1-szer lecserélték, 4 gól, 3 gólpassz, 1 piros lap, 4 sárga lap: Jó egy Kokó a háznál. Ehelyről is gratulálunk neki, hogy a város a szezon legjobb játékosa-díjjal tüntette ki, és egy ilyen ikonhoz nyilván ez is illik, annak ellenére, hogy belelépett már 29. életévébe. A labdarúgásban tulajdonképpen ez még korántsem kor, még jónáhány évig szolgálhatja a kék-sárga színeket sokoldalú középpályásunk, ha ő is így gondolja, és a „szolgálat” kifejezés Kokó esetében korántsem túlzó megállapítás. Az MLSZ adatbank szerint 5 gólos, de ne feledjük el, hogy a Tárkány ellen Egerben Menyus volt fejjel eredményes, tévedésből írták Péter neve mellé a találatot, de ahhoz képest, hogy szűrőként vetettük csatába, 4 gólja nem is olyan rossz. Az őszi szezon első meccsein többször a szemére hánytuk, hogy nem igazán találja a helyét a védelem és a támadósor között, többször kereste a „fekete lyukat”, ahol leghasznosabban tud belépni a játékba, nos, a tavaszi szezonra siker koronázta erőfeszítéseit, és egyik legjobbunkká vált. Ne feledjük, hogy még az előző évadban is akadtak meccsek, amikor ékként vetettük a küzdelembe, így nem volt egyszerű kialakítania magának azt a pozíciót, ahol megleli önmagát, és segíteni tud a védekezésben és a támadásban egyaránt. Nyilvánvalóan végigjátszotta volna a szezont, ha a halványzöldek ellen kicsit könnyű síppal nem szórják ki (ráadásul két meccses eltiltást kapott), igaz, az Ebes elleni „ezüstavatón” lekapta Borbély mester a pályáról. Ő a mintaképe annak, amikor a lelkesedés szorgalommal párosul, sokáig szeretnénk még kék-sárgában látni, mert köré lehet csapatot építeni. Ja, és a Böszi elleni gólja élményszámba ment…

Illés Richárd: 26 meccs, 7-szer lecserélték, 1 gól, 1 gólpassz, 14 sárga lap: A Putnokról érkezett fiatalember nem nagyon találta magát az ősz KBSC-jében, legalábbis közel sem volt annyira hasznos a játéka, mint a melegebb évszakban. Tavasszal viszont nagyon magára talált, a középpálya (egyik) motorja volt, nem ismert elveszett labdát, és a támadásokból is összehasonlíthatatlanul többet vette ki a részét, mint a zordabb évszakban. A Böszi elleni fergeteges Nyitrai-találatról nekem mindig eszembe fog jutni a hatalmas sprintet kivágó Illés Ricsi is, hiszen az ő zavarórepülése nélkül nincs az a gól, és akkor szegényebbek lettünk volna egy hatalmas katarzissal. 14 sárga azért nem akármi, emellett ne menjünk el szó nélkül! Pedig Richárd figyelmeztetései nagy részét nem ordenáré taplóság, nem fegyelmezetlenség, pláne nem erőfitogtatás címén kapta, hanem egyszerűen azért, mert ütemtelenül akadályozta meg az előretörő játékos nyomulását. Ez sem szép, pláne ha ezért kell nélkülöznünk egy „bizalmi pozícióban” valamelyik emberünket, de látszik, hogy gyakorlással, összehangoltabb védekezőkonstrukcióval ezeknek a lapoknak jó része „eltüntethető”, ha megvan a ritmus, meglesznek a tiszta szerelések is. Ricsi a tavasz végére egyértelműen húzóemberré nőtte ki magát, ráadásul duplatüdővel száguldozta be a mezőnyt (igazi all-round középpályás), de amiben még fejlődnie kell: sokkal nagyobb sebességgel kell megtennie a védekező és a támadó harmad közti mezőt. Mivel rúgótechnikája megvan hozzá, a kapura is lehetne veszélyesebb, azt is többször említettük már, hogy a csapatban szinte az egyetlen (na jó, Krajnc még…), aki hosszú labdával is képes ugratni a beindulókat…

Kovács Bence: 21 meccs, 12-szer be-, 8-szor lecserélték, 2 gól, 1 gólpassz, 4 sárga lap: A ki nem bontakoztatott lehetőség… Annál Bence sokkal többre képes, mint amit ebben az idényben bemutatott. Mindössze egyetlen meccse akadt, amit végig a pályán töltött (a REAC elleni hazai), így aztán nem is igazán csoda, hogy lapátra került. Habár volt néhány jobb teljesítménye bajnokin is, bennem a Kövesd elleni Magyar Kupa-találkozó ultrahasznos, hipererőszakos Kovács Bencéje marad meg, mert többször is volt alkalma bizonyítani (igazából már az is meglepő, hogy 21 meccsen pályára lépett), de a legtöbbször nem élt vele. Gyengécske alibipasszok, felelősség el nem vállalás jellemezte a játékát akkor is, ha igazi karmesterre lett volna szüksége a csapatnak, és biztos vagyok benne, hogy közel sem lenne ekkora meccsszáma, ha Krajnc történetesen fut egy egészséges „kört”. Merthogy Bence volt a gyógyír minden problémánkra: ha szűrő hiányzott, jött Bence, ha Molnár Gabi nem volt, érkezett Bencus, ha jobbszélső hiányában kellett kiállnunk, Kovács Bence jelentette a beugrót. Az a fajta játékos, akit nagyon lehet szeretni, ha megy neki, de ez a szezon nem róla szólt, biztos vagyok benne, hogy nem volt rossz ötlet az elengedése, ahogy abban is, hogy lesz még csapat, amely nagyon nagy hasznát fogja venni…

Halász Bálint: 9 meccs, 9-szer becserélték, 0 gól, 1 gólpassz: 20 éves a srác és nem tudom, mi lehet a baj vele. Kiváló jobblába van, egy igazi őserő, de nem hajlandó istenigazából védekezni, ráadásul – ha a sejtéseim nem csalnak – kicsit linkóci lehet. Túl sok emlékezetes megmozdulást nem tudunk a neve mellé tenni – hacsak a Tárkány elleni kihagyott 11-est nem számoljuk ide – talán lehetett volna belőle valaki nálunk is, mert lehet, hogy – amennyiben komolyan veszi magát – máshol lesz belőle valaki. Az adottságai feltétlenül megvannak, természetesen nem lesz belőle Xavi – sőt, talán még Kokó sem – de minden bizonnyal hasznos lehet máshol. Kicsit sajnálom, mert nem tudhattuk meg, mire lehet képes (nagyon fiatal még), de ha hozzáállása miatt nem tartottunk rá igényt a továbbiakban, akkor nagyon is pártolom…

Krajnc Balázs: 5 meccs, 3-szor be-, 2-szer lecserélték, 1 gól, 0 gólpassz: A nagy talány… Nem tudhatjuk, mire lett volna képes Balázs, ha nem kíséri tavaszát az a fajta sérüléshullám, ami szinte egész pályafutását jellemezte. A felkészülési meccseken (legalábbis azok egy részén) pontosan azt a játékost láttuk benne, aki hiánypótló lehet, ha Molnár hiányzik (az meg nem volt ritka): kiválóan tudta mozgatni a játékostársakat, ráadásul átlag feletti rúgótechnikával és – ebben az osztályban szinte páratlanul – ésszel bír a futballnak nevezett játék tárgykörében. Azt, hogy mi lehetett volna, hová juthattunk volna, ha két ilyen „pengés” futballistának megtaláljuk a helyét a pályán, már soha nem tudjuk meg, mert Balázs a tavasz nagyrészét az orvosi szobában töltötte. Üdítő kivételt jelentett a Böszi elleni hazai, amikor becserélése után olyan flikkflakkokat, olyan skill-eket engedett meg magának, hogy szegény hajdúságiak a vurstli körhintájában érezhették magukat, kár, hogy utána szinte azonnal megsérült középpályásunk. Mivel egyedül a keret tagjai közül, élő szerződés köti hozzánk még egy évig (alkalmazotti státuszra szerződtettük), bízunk benne, hogy a következő idényben elkerülik a sérülések, és Molnár várható távozásával a középpálya irányítójává válik…

Molnár Gábor: 26 meccs, 1-szer be-, 4-szer lecserélték, 13 gól, 9 gólpassz, 7 sárga lap: Nem hiszem, hogy távol járok az igazságtól, ha azt mondom, hogy az volt nekünk Gabika ebben a szezonban, mint ami CR a Realnak: a nyerőember. A párhuzam talán ott is adja magát, hogy mind a két játékos rendelkezik egyfajta primadonna-allűrrel, ami kétségtelen, hogy számos ellendrukkert is eredményez. Gábor egyéni teljesítménye egészen szenzációs, hiszen amellett, hogy 13 gólt jegyzett, 9 asszisztot is kiosztott, hihetetlen jó cselezési készséggel és lövőerővel rendelkezik, erről a debreceni fakó tudna mesélni… Amellett igencsak hektikus természet (mint a zsenik általában), bőven benne van az is, hogy teljesen hasznavehetetlen, ha elmegy a kedve a játéktól, de azt senki nem kérdőjelezheti meg, hogy igazi sztárnak született, és csak rajta (illetve természetén) múlik, végül mit tud kezdeni ezzel az isteni adottsággal. Nagyon be voltunk parázva, amikor úgy tűnt, aláír a kishalihoz télen, most megint be vagyunk trassolva, mi lesz velünk, ha támadásinknak nem Gabika lesz a lelke. Akárhogy is…nagyon sok sikert kívánunk neki, bárhová is vezesse a jóakaró…

Kádas István: 5 meccs, 5-ször becserélték, 1 gól, 2 gólpassz: Kádas Pisti mindösszesen 5-ször kapott lehetőséget csereként a nagyok között, kétségkívül kiemelkedő meccse a veresiek elleni idegenbeli, ahol a 7-es kolbászból 1 góllal és 2 gólpasszal vette ki a részét. Tavasszal egyetlen egyszer, a Böszi elleni hentelésnél került pályára, rögtön gólt is rúghatott volna, de elkapkodta a ziccerét…Kár… Mivel igazán jó balszélsőből kevés akad hazai pályákon (nekünk konkrétan egy sincs), így – ha nagyon—nagyon sokat dolgozik – van reménye arra, hogy technikai tudása és főképp erőnléte fejlesztésével a keretbe kerüljön a következő idényre. Türelem is kell hozzá, persze…

Pokó Ajtony: 1 meccs, 1-szer becserélték, 1 gól, 1 sárga lap: Ajtony egész éves munkája köszöneteként pályára léphetett csereként az Ebes ellen, lelkesedése azt eredményezte, hogy eredményes is tudott lenni. Ő, és más tehetséges társai barcikai jövője nagyrészt azon múlik, hogy milyen szinten tudunk igazolni a nyáron. Különben az U21-ben még játszhat a következő idényben (amely bajnokság - az előzetes hírekkel ellentétben - mégsem szűnik meg…).

Nyitrai Dávid: 28 meccs, 11-szer lecserélték, 7 gól, 8 gólpassz, 7 sárga lap: Nyitié inkább az ősz volt, bár az Ebes elleni, utolsó fordulós 3 góljával nagyon kitett magáért. Nem állítom, hogy rosszul szerepelt a tavaszi szezonban, de ősszel sokkal dinamikusabbnak, sokkal kreatívabbnak tűnt. Igaz, ha azt nézzük, hogy akár csak tavaly tavasszal mire tartottuk alkalmasnak Dávidot, messze túlteljesítette a várakozásokat. Az NB III. Keleti csoportjának egyik legkiismerhetetlenebb jobbszélsőjévé vált, gyorsaságát majdnem minden meccsen kamatoztatni tudta, ráadásul éppen eléggé erőszakos is volt ahhoz, hogy meg tudja húzni a szélt. Kétségtelen, hogy a szezon gólja (legalábbis KBSC-szinten, sajnos nem láttuk az összes meccsgólt bemutató BBC-összeállítást…) az ő nevéhez fűződik, és az a találat gyakorlatilag mindent elmond rúgótechnikájáról és helyzetfelismerő-képességéről. Ha marad, a kezdő jobbszél-pozíció meg van oldva, ha nem, sajnálni fogjuk…

Kovács Szilárd: 12 meccs, 8-szor lecserélték, 3 gól, 2 gólpassz, 1 sárga lap: Habár Szilárd igazolását nem kísérte össznépi hozsanna, de végül kiderült, hogy nagyon is hasznos játékosra sikerült szert tennünk. Ősszel a balszélen kipróbáltunk boldog-boldogtalant, de egyik megoldás sem bizonyult nyerő húzásnak, Szilu hozta azt, amiért szerződtettük: gólokat lőtt és elő is készített. Persze, önmagán neki sem sikerült túllépni, a madárcsontú szélső lehetne agresszívabb és kezdeményezőbb, de a „baloldalba oltott Nyitrait” hozta, és ez energiát kölcsönzött az ősszel méltatlanul elfeledett baloldalba. Komolytalan, hogy egy sárga birtokában nálunk kényszerült az egy meccses eltiltásra (4-et előtte már Bükkábrányban összeszedett), amikor bármelyik tarcsiban játszhatott az, aki a „nagycsapatban” kisárgázta, vagy kipirosozta magát. De lehet, hogy csak én érzem itt a versenyhátrányt… Ha Szilu marad, Kádas meg fejlődik (és izmosodik), évekre meg lehet oldva a balszellőnk…

Szabó Viktor: 24 meccs, 2-szer be-, 7-szer lecserélték, 8 gól, 7 gólpassz, 3 sárga lap: A 8 gól, 7 gólpassz még nem is jelentene gondot, hiszen ez azt jelenti, hogy egy játékos minden második meccsen hozzájárult a csapat eredményességéhez. Én azt gondolom, hogy abban, hogy ez meglehetősen soványkának tűnik, inkább a taktikának, illetve ennél sokkal fontosabb, hogy a lehetőségek korlátainak van szerepe, hiszen Viktor (szinte) mindent megtett (korlátait figyelembe véve), amit megtehetett. Adott egy center, aki nem igazán gólerős, nem igazán labdaügyes, magas, de nem fejel jól, tüzelni meg végképp suta. Viszont ebben a miliőben szenzációsan teszi le a labdákat, készít le helyzeteket, verekszi ki másnak (nem magának) a veszedelmes szituációkat. A „másnak” kitételt azért tartottam fontosnak jelezni, mert emlékszünk mi itt egy bizonyos Vólent Rolandra, aki képes volt arra, hogy kibrusztolja magának a gólhelyzetet, és be is fejezze azt, nos, Viktorunk ennyivel bizonyosan gyengébb futballista. A keretünk egyszerűen nem volt alkalmas arra, hogy klasszikus 4-4-2-t játsszunk, így aztán maradt ez a „hamis” 4-3-3, ami inkább 4-5-1 volt, de erről majd bővebben a taktikai okosságokat bemutató bejegyzésünkben. Maradjunk annyiban, hogy Viktor kb. olyan egyedül volt elől általában, mint Bill kapitány jobb lába, de harcosságáért, erőszakosságáért mindenképpen megérdemel egy dicsérő szót, mégha a ZEWA papírzsepi-részlege nem is rajtunk fog meggazdagodni távoztával…

Kész Tibor: 14 meccs, 9-szer be-, 5-ször lecserélték, 1 gól, 0 gólpassz, 1 sárga lap: Az őszi szezon utolsó fordulóiban Kész Tibiben láttuk a tökéletes kényszer-balszellőnket, nos, lássuk be: tévedés volt. Na, nem mintha annyival rosszabb lett volna, mint az oda kénytelen-kelletlen állított David, pláne Salvador, de Tibi azért mégiscsak inkább a kapu előtt érezte (volna) jól magát. Nem is lett volna halvaszületett ötlet a Szabó-Kész lekészítő-találékony duó, de valamiért ez mégsem állt össze, lehet, értelme sem lett volna, ezt már sosem tudjuk meg, lévén, mindketten valahol máshol „kényeztetik” már a szurkolókat ősszel. Tibi a nyári felkészülésiken kívül egyszer sem játszott a helyén, így aztán hiba lenne pálcát törni felette, mindenesetre, amit bajnokin bemutatott, az nem predesztinálta arra, hogy akár csak kósza gondolatként szívesen láttuk volna a következő évad csapatában…

Dávid Ferenc: 2 meccs, 2-szer becserélték: Ha valakit érdemesebb lett volna (talán) komolyabban kipróbálni, az mindenképpen Dávid Feri, hiszen U21-ben 26 meccsen szerzett 44 találata egészen imponáló, de a hírek szerint a vezetés még mindig nem bízik eléggé benne. Nos, nem tudom, mi kellene még a fiatalember mélyvízbe dobásához, 19 évesen egy játékos csak nálunk, Magyarországon fiatal, kéretik utánanézni, hogy egy CR vagy egy Messi hol járt ennyi idősen (hogy az idősebbek kedvéért Pelét már meg se említsem). Tény és való, hogy Feri fizikumára ráfér még egy kis erősítés, de ha elkótyavetyéljük, akkor rituálisan kell tökönszúrni minden „szakembert” a barcikai foci környékén.

 

Szavazni tudtok a játékosok egész éves teljesítményére, de kicsit átalakítottuk a főoldalt, így a felső menüsorban látható „Szavazások”-ra kell kattintani, és klikkelni, ahogy eddig.

Legközelebb röntgenképet próbálunk készíteni a felállásunkról, tehát a taktikai okosságokat vesszük kicsit górcső alá. (hétfőn…)